Page 51 - James Potter – Médiaműveltség

2. fejezet: Médiaműveltség: médiatudatos megközelítés 27 téséhez nem kell kifnomult műveltség. Vannak azonban köztünk, akik sokkal job- ban képesek érzékelni a rejtettebb érzéseket is, mint amilyen a bizonytalanság, zavarodottság, kimerültség és így tovább. Ahhoz, hogy ezekről az érzésekről üze- neteket fabrikáljanak, a szövegíróknak, rendezőknek és színészeknek is nagyobb eszköztárra van szükségük. A rejtett érzelmek helyes érzékeléséhez a közönségnek is magasabb fokú műveltségre van szüksége. Az esztétikai terület arról tartalmaz információkat, hogy hogyan készülnek az üzenetek. Ez az információ adja az alapot ahhoz, hogy megítéljük, ki számít jó írónak, fotósnak, színésznek, táncosnak, koreográfusnak, énekesnek, zenésznek, zeneszerzőnek, rendezőnek és más művésznek. Abban is segít bennünket, hogy más kreatív kézműves termékeket megítéljünk, mint például a vágás, világítás, díszlet- és jelmeztervezés, hangfelvétel, képmegjelenítés és így tovább. Néhány kutató számára igen fontos az esztétikai értékek kiszűrésének készsége (Messaris, 1994; Silverblatt, 2007; Wulff, 1997). Messaris (1994) például amellett érvel, hogy a vizuális műveltséggel rendelkező nézők tudatosan kell hogy érzékeljék a művé- szi megoldásokat és a vizuális manipulációt is. Ezen azon folyamatok, eljárások tudatos ismeretét érti, amelyekkel a vizuális média jelentéseket hoz létre. A kimű- velt nézőktől tehát elvárható az ön-tudatosság bizonyos foka, ami saját, értelmezői szerepüket illeti Ebbe beletartozik a mesterkéltség felismerésének képessége (a színpadias viselkedésben vagy vágásban), valamint a szerzői jelenlét (a gyártó/ rendező stílusának) detektálása is. Az esztétikai információra úgy érdemes gondolnunk, mint ami a szemünkben és fülünkben lakozik. Van, akinek jó füle van a párbeszédekhez vagy zenei kom- pozíciókhoz. Van, akinek jó szeme van a megvilágításhoz, fotókompozícióhoz vagy mozgáshoz. Minél több esztétikai területről származó információnk van, an- nál fnomabban el tudjuk különíteni egymástól a kiváló és a jó színésznőt, a nagy- szerű dalt, amely sokáig velünk marad, és a pillanatnyi sikerében épp népszerűt, az adott rendező legjobb munkáját és az annál is jobbat, a művészetet és a mester- kéltséget Az erkölcsi terület az értékekről tartalmaz információkat. Az erkölcsi informá- cióra úgy érdemes gondolnunk, mint ami a lelkiismeretünkben és a lelkünkben lakozik. Ez a fajta információ adja nekünk az ahhoz szükséges alapot, hogy meg- ítéljük, mi a jó és mi a rossz. Amikor például egy flmet nézve azt látjuk, hogy a szereplők valamilyen döntést hoznak, erkölcsi dimenzióban ítéljük meg őket, vagyis hogy az adott szereplő jó-e vagy rossz. Minél részletesebb és kifnomultabb a birtokunkban levő erkölcsi információ, annál mélyebben vagyunk képesek a mé- dia mögöttes üzeneteit érzékelni, s annál kifnomultabbak és megalapozottabbak az értékítéleteink. Az erkölcsi témák érzékelése igen magas fokú médiaműveltsé- get jelez. Képesnek kell lennünk arra, hogy az egyes szereplőkön túllépve az érte- lemkeresést a teljes narratíva szintjén folytassuk le. Képesnek kell lennünk arra, hogy a szereplőket elválasszuk cselekedeteiktől – lehet, hogy van olyan alak, akit nem kedvelünk, de cselekedetei mégis kedvünkre valóak, mert beleillenek saját