Page 54 - James Potter – Médiaműveltség

30 I. rész: Bevezetés Ezzel az egy-két szinttel lejjebb süllyedéssel nincs is semmi gond, hiszen van az úgy, hogy csak „punnyadni” szeretnénk, és nincs kedvünk erőlködni azért, hogy a legmagasabb szinteken maradjunk. Ne felejtsük el azonban, hogy különbség van azok közt, akik azért vannak az alacsonyabb szinteken, mert nem képesek vagy nem hajlandóak magasabb szinteken működni, és azok közt, akik bármelyik szin- ten képesek működni, de időnként úgy döntenek, hogy lazítanak, és az alacso- nyabb szinteken maradnak Mindannyiunknak van olyan szintje, ahol általában véve otthon érzi magát. Ez az, ahol a legkényelmesebb a médiával való interakciónk. Általában egy-két szint- tel tudunk feljebb jutni a kiindulási „lakóövezetünkből”, a szomszédságból. A fel- jebb jutáshoz azonban tudatos erőfeszítés szükséges, hiszen magasabb szintű kész- ségeket kell bevetnünk. Így aztán nem mozdulunk fölfelé, hacsak nem érzünk erős motivációt rá A magasabb szintű médiaműveltség kifejlesztésének előnyei Három elsődleges előnye van a magasabb szintű médiaműveltség kifejlesztésének. Az első, hogy a médiaműveltség növekedésével növekszik az ember szélesebb körű médiaüzenetek iránti étvágya. A második, hogy a médiaműveltség növekedésével arról is többet tanulunk, hogyan programozhatjuk saját mentális kódjainkat. A har- madik, hogy a médiaműveltség növekedésével képesek leszünk nagyobb mérték- ben irányításunk alá vonni a médiát A médiaüzenetek szélesebb köre iránti vágy A média hihetetlen mennyiségű választási lehetőséget kínál. Az internet az emberi elme által elképzelhető összes témában kínál honlapokat. Évente rendkívül szerte- ágazó témakörökben jelennek meg könyvek. A mintegy 10 000 címmel megjelenő magazinok évről évre jóval szélesebb skálát kínálnak, mint amit egyetlen ember feldolgozhatna. A kábeltévé valamivel szűkösebb kínálatú, de a legtöbb szolgáltató így is 500-on felüli számú csatornát kínál, s így a választék nagyobb, mint amivel bárki lépést tudna tartani A tömegkommunikációs rendszerek azonban folyamato- san próbálják választásainkat egy bizonyos kisebb csoportra irányítani. Nézzük például a magazinok esetét: bár kb 10 000 magazint adnak ki évente országunk- ban (USA), még a nagyobb könyvesboltok polcain is csak kb. 300 elérhető ezek közül. Ezt a 300 magazint se igazán akarjuk végigböngészni, ezért automatikus szűréssel szűkítjük a választékot úgy egytucatnyira, amelyeket a múltban érdekes-