Page 497 - James Potter – Médiaműveltség

19. fejezet: A sport világa 473 dencébe a víz alatt, a bokszring sarkaiba és a lovak nyergére. A játékok közvetítési költsége 100 millió dollárra rúgott Ezért kell tehát a televíziós hálózatoknak na- gyon sok reklámot eladniuk 19.3 táblázat: Televíziós közvetítési szerződések a nyári olimpiai játékokra Év Helyszín Díj összege USD-ban 1960 Róma 0,6 1964 Tokió 1,6 1968 Mexikóváros 4,5 1972 München 12,5 1976 Montreál 25,0 1980 Moszkva 95,5 1984 Los Angeles 225,0 1988 Szöul 305,0 1992 Barcelona 401,0 1996 Atlanta 456,0 2000 Sydney 705,0 2004 Athén 793,0 2008 Peking 894,0 2012 London 1 200,0 Forrás: Preuss (é. n.); Sandomir (2011). Az olimpiák nézettségi mutatói az elmúlt négy évtizedben süllyedőben vannak, a korábbi 20-as szint feletti átlagtartományból 10-esre estek vissza a 2012-es lon- doni olimpia idejére (Sandomir, 2012). Mivel csökken a nézettség, és egyre gyor- sabban nőnek a költségek, a televízióhálózatok jellemzően veszítenek az olimpiák közvetítésével, viszont továbbra is egyre feljebb licitálják a közvetítési jogok árát. Minderre az indítja őket, hogy az olimpiai közvetítések nagy közönséget vonza- nak, amelyeket megcélozhatnak a szórakoztató műsorok promóciójával. Ha tehát így nagyobb közönséget tudnak generálni az olimpia után induló műsoroknak, a hálózatok abból bőven keresnek annyit, hogy rendezzék az olimpiai közvetítés veszteségét, és nagyobb éves proftot generáljanak. Az olimpiai játékok erősen kereskedelmivé vált jellege miatt a NOB nem tudta fenntartani a prof sportolók távoltartását. A mai olimpiák nagyon eltérnek a