Page 63 - James Potter – Médiaműveltség

A közönség az egyén perspektívájából Harry és Ann a kapcsolatukról beszélgetnek az egyetemi menzán. – Harry, te soha nem fgyelsz arra, amit mondok! – Hogy mondhatod ezt? Majdnem mindennap együtt vagyunk reggeltől estig, és te egyfolytában csak beszélsz – válaszolja Harry. – Én vagyok az, aki végighallgat. – Lehet, de nem érted, mit szeretnék mondani. – De igen. Rengeteg dolgot tudok rólad. Tudom az összes testvéred nevét, tudom, hova jártál középiskolába, tudom, melyik a kedvenc színed, és… Ann ekkor közbevág: – Ezek csak a tények velem kapcsolatban. De ezek mind nem én vagyok! Úgy tűnik, mégsem ismersz engem. – Minden szavad jelentését ismerem. Nincs szükségem szótárra! – De a szavaim sokkal többet jelentenek, mint maguk a szavak meghatáro­ zása! Személyes beszélgetéseinkben gyakran kellemetlen helyzetbe kerülünk azáltal, hogy nem teszünk különbséget a szó szerinti jelentés – a szótári meghatározáshoz hasonlítható jelentés, amelyet a közkeletű szavakra és mondatokra valamennyien ismerünk – és a mélyebb értelmű jelentés között, amely abban lakozik, ahogy a dolgokat mondjuk. Ez a különbség sok bámulatos dologra világít rá, amelyre az emberi elme képes Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk meg, mit jelent a médiaközönségek aktív (funkcionáló) tagjának lenni, vagyis hogyan képes az emberi elme a rá napi szin- ten váró rengeteg információt és fgyelemre méltó feladatot kezelni. Ezek az információfeldolgozó feladatok a szűrés, a jelentéspárosítás és a jelentésalkotás egymásutánjaként különülnek el. Az alapokat e három információfeldolgozó fel- adat meghatározásával fektetjük le, majd azt elemezzük, mit jelent az, hogy