Page 67 - James Potter – Médiaműveltség

3. fejezet: A közönség az egyén perspektívájából 43 vekre irányítani fgyelmünket, amelyeket korábbi könyvvásárlási szokásaink isme- retében ajánl. Hasonlóképpen a Netfx 140 000 flmet és tévéműsort kínál összesen, de a teljes lista senkinek sem jelenik meg. Ehelyett személyre szabja ajánlatát, ez- által arra terelve a fgyelmünket, amiről már kinyilvánítottuk, hogy tetszik ne- künk. Nos, a netfixes kölcsönzések mintegy 60%-a személyre szabott találatokból származik, melyekről a Netfix azt gondolta, hogy az adott kliensnek tetszene. 2006 októberében a Netfix versenyt hirdetett, egymillió dollárt ajánlva a nyertes- nek, amennyiben jobb módszert dolgoz ki a fogyasztók szórakozási érdeklődési körének bemérésére. Az ehhez szükséges óriási mennyiségű adatuk megvolt már, csak a megfelelő algoritmus hiányzott, amellyel minden egyes személyt a számára épp legérdekesebb flm felé lehetett terelni. A versenyre, amely 9 hónapig tartott, 18 000 csapat nevezett 150 országból A médiacégek közt a szűrés irányításának legdörzsöltebb módjait valószínűleg a Google alkalmazza. Emlékezzünk csak vissza az 1. fejezetben említett példára a Google-lal kapcsolatban, amelyben az information overload kifejezést begépelve a Google 13,4 milliárd indexelt weboldala közül 7,3 millió olyat hozott fel a kere- sés, amelyben szerepelt ez a szókapcsolat mint kulcsszó. A Google tehát kevesebb mint egy másodperc alatt képes volt az összes weboldal 99,95%-át kirostálni. Bár ez nagyfokú hatékonyságot mutat, a Google ennél is jobban szeretne segíteni ne- künk a szűrésben. A Google vezérigazgatója, Eric Schmidt azt mondta, hogy a Google célja az, hogy kitalálja, mi érdekli a felhasználót. 2009 decemberében a Google átírta a kereséseket testre szabó algoritmusát. Ez azt jelenti, hogy a Google- kereséseket már nemcsak a begépelt kulcsszavak irányítják, hanem mindazok az információk, amelyeket a Google már begyűjtött személyes preferenciáinkról. (En- nek tesztelésére érdemes elvégezni a 3.1. feladatot.) 2010 őszén aztán bemutatta a GoogleInstantot, amely kitalálja, mit keresünk, miközben a kulcsszót begépeljük. A Google elnökhelyettese, Marissa Mayer mondta, hogy a cég reményei szerint a keresőablak idővel elavul – a Google maga szeretné ugyanis kitalálni, mire akar- nak rákeresni a felhasználók, úgy, hogy akár a keresett kifejezést sem kell majd hozzá begépelni (Praiser, 2011). Honnan szerzik ezek a cégek a kereséseink irányításához szükséges informá- ciót? Egy részét maguk gyűjtik össze, de meg is vásárolhatják az olyan nagy marketingkutatással foglalkozó cégektől, mint az Acxiom, amelynek adatbázisa az amerikai lakosság 96%-ára és világszerte félmilliárd emberre terjed ki. Család tagok nevei, jelenlegi és korábbi lakcímük, milyen gyakran egyenlítik ki hitel kártya-tartozásukat, van-e kutyájuk vagy macskájuk, s ha igen, milyen fajta, jobbkezesek-e vagy balkezesek, milyen gyógyszereket szednek a gyógyszertári nyilvántartások alapján – az adatlista 1500 elemet tartalmaz! (Pariser, 2011) Ugye emlékszünk még a World Trade Center ikertornyait ért terrortámadásra 2001. szeptember 11-éről? A legnagyobb titkosszolgálatok (FBI, CIA, DEA stb.) éjt nappallá téve dolgoztak a terroristák azonosításán, és 3 nappal később be jelentették, hogy a 19 bűnrészes terroristából 11-et sikerült azonosíta-