Page 71 - James Potter – Médiaműveltség

3. fejezet: A közönség az egyén perspektívájából 47 a mód, amelyet a média a történet elmondásához választ, igenis befolyásolja a be- fogadók jelentésértelmezését, de a jelentést az egyes válaszadók személyes keretei is erősen befolyásolták. Míg a jelentéspárosítás a kompetenciákra támaszkodik, a jelentésalkotás a kész- ségeket veszi igénybe. Ez a jelentéspárosítás és jelentésalkotás feladatai közti alap- vető különbségek egyike. A kompetenciák kategorikusak – más szóval vagy ren- delkezünk velük, vagy nem. A készségek birtoklása azonban nem kategorikus: bármely adott készség esetében sokféle képességi szintre van lehetőség. A készsé- gek továbbá olyanok, mint az izmok: gyakorlás nélkül romlásnak indulnak, gya- korlással és „tornáztatással” viszont erősödnek. Amikor a személyes helyzetünk nagy erővel arra indít bennünket, hogy készségeinket használjuk, azok jó eséllyel magasabb szintekre fejlődhetnek általa. A jelentéspárosítás és a jelentésalkotás két folyamata nem egymástól függetle- nül megy végbe – ezek valójában egymásba fonódnak. A jelentés megalkotásához először is fel kell ismerni a jelölőket, és meg kell érteni, hogy milyen értelemben használja azokat az adott üzenet. A jelentéspárosítási folyamat ezért alapvetőbb, mert eredményét átmentjük a jelentésalkotási folyamatba. Fontos, hogy a kettőt ne keverjük össze. Gondoljunk például egy fzikavizsgára, amelyen a tanár azt a feladatot adja a diákoknak, hogy egy barométert használva mérjék meg egy épület magasságát. Ha a tanár ezt jelentéspárosítási feladatként kezeli, akkor csak egyféle válasz adható: le kell olvasni a barométer jelzését az épület aljánál, majd a tetőn, és egy bizonyos képletet felhasználva a különbséget méterekre váltva kiszámítani az épület magasságát. Mi van azonban akkor, ha az egyik vizsgázó kreatívan gondolkozik, és más módokat is ki tud találni, hogy a barométer segítségével az épület magasságát megmérje – mint ahogy például Neils Bohr tette 1905-ben a Koppenhágai Egyetemen, egy fzikavizsga keretében? Bohr ugyanis úgy válaszolta meg a kérdést, hogy felmenne az épület tetejére, majd a barométert egy zsinórra erősítve leeresztené a földig, s aztán megmérné, milyen hosszú zsineg kellett ehhez A tanár erre a megoldásra elégtelen osztályzatot adott Az ifjú Bohr megkereste a tanárt, és azt mondta neki, hogy volna pár másik meg- oldási javaslata is a feladatra: (1) ledobni egy barométert a tetőről, és megszámolni a földet éréshez szükséges másodperceket, majd kiszámolni a távolságot, (2) meg- mérni a barométer és az épület árnyékának hosszát, majd kiszámolni az arányukat. Bár mindegyik alternatív megoldás alkalmas arra, hogy megadja az épület pontos magasságát, a tanárt ez nem érdekelte, mivel ő egy bizonyos választ akart hallani, amelyhez a feladványt az általa a fzikaórán tanított megoldással kellett megoldani. Niels Bohr egyest kapott ugyan aznap, de nem szűnt meg kreatív gondolkodás- módját alkalmazni, és igen sikeres fzikus lett belőle, aki 1922-ben elnyerte a fzi- kai Nobel-díjat az atomszerkezettan és a kvantummechanika terén elért eredmé- nyeiért