Page 74 - James Potter – Médiaműveltség

50 II. rész: A közönség Pszichés terheltség A pszichés terheltség bekövetkeztéhez valamilyen lenyomati elemnek kell kiala- kulnia az ember értelmében. Ez az elem lehet egy kép, egy hang, egy érzés, egy mintázat vagy bármi más Jelen lehet rövid ideig is (pár másodpercig a rövid távú memóriában, majd törlődik), vagy egész életünkben (amikor a hosszú távú memó- riába sorolódik). Tudatosan is bekerülhet gondolataink közé (ezt gyakran nevezik centrális útvonalnak), valahányszor teljesen tudatában vagyunk a terhelést alkotó elemeknek, vagy pedig tudatalatti módon (ezt gyakran periférikus útvonalnak ne- vezik), valahányszor nem vagyunk tudatában, hogy ezek az elemek befogadásra kerültek elménk által (lásd Petty és Cacioppo, 1986). Vagyis nagyon nagy számú elem megfelel a pszichés terheltség kritériumának. Ebből következően nem köny- nyű ezeket az elemeket logikus csoportokba gyűjteni, és megmagyarázni, miként érzékeli az egyén a bizonyos típusú elemeket, és hogyan kerülnek információként feldolgozásra Figyelem Ahhoz, hogy a fgyelem létrejöjjön, az egyénnek előbb teljesítenie kell mindhárom fentebb leírt terheltségi próbát – a fzikait, az érzékelésit és a pszichéset. Ez a há- rom dolog azonban még mindig nem garantálja a fgyelmet – ahhoz valami más- nak is teljesülnie kell. Ez pedig a médiaüzenet tudatos felfogása. Látni való, hogy igen sok mindennek kell megvalósulnia ahhoz, hogy odafgyeljünk egy médiaüze- netre. Éppen ezért igen ritkán sikerül a médiaüzeneteknek magukra vonniuk a f- gyelmünket. Amikor pedig valóban felfgyelünk rájuk, fgyelmünk könnyen eltere- lődik valamilyen más irányába. Harold Pashler, a The Psychology of Attention (1998) című könyv szerzője megmagyarázza, hogy tudatunk bármely adott pilla- natban az emberi érzékszervek rendszerét érő ingereknek csupán egy egészen ki- csi hányadát fogja fel. Továbbá az is igaz, hogy míg egy dologra fgyelünk, fgyel- münket egy másik dolog elterelheti. Azt írja, elfordul, hogy „fgyelmünk minden szándékos döntés nélkül irányul vagy terelődik valamire, akár erős ellentétes szán- dékunk ellenére is” (3. o.). Így például szobatársunkkal beszélgetve fgyelmünket megragadhatja egy hang vagy kép, amely feltűnik a számítógép képernyőjén, s f- gyelmünket szobatársunkról a képernyőre irányítjuk át. Terheltségi állapotok Az eddigiekben megkülönböztettem az egyes médiaüzenetek automatikus feldol- gozását attól, amikor fgyelmünket rájuk irányítjuk. E szerint kétféle terheltségi állapot létezik, de valójában ennél több van. A médiaműveltségről beszélve fontos négy terheltségi állapotot számba vennünk: automatikus, fgyelmező, terelt és önrefektív. Ezen állapotok mindegyike minőségileg különböző tapasztalat a kö-