Page 78 - James Potter – Médiaműveltség

54 II. rész: A közönség bizonytalan érzésekkel tölt el bennünket, akkor ideje elgondolkozni a megváltozta- tásukon, s megfontolni, hogy nem lenne-e célravezetőbb, ha más médiumnak és másfajta üzeneteknek engednénk át a terhelést. Ami a jelentéspárosítást illeti, időről időre ajánlatos ellenőrizni a már memori- zált jelentéseket. Lehet, hogy némelyiket úgy sajátítottuk el, hogy egyszerűen az úgynevezett szakértők véleményeit memorizáltuk, hírközvetítőkét, mondvacsinált tudósokét, kultúrkritikusokét stb. Lehet, hogy a szakértőkre később rácáfoltak, mi pedig még mindig ahhoz a régebben megjegyzett véleményhez ragaszkodunk, amely ma már nem állja meg a helyét. Vagy lehet, hogy nem kellett volna egy bi- zonyos szakértő véleményét megjegyeznünk, hanem jobb lett volna, ha helyette sajátot formálunk, olyat, amely saját elgondolásainkkal és tapasztalatainkkal job- ban összeegyeztethető. Valószínűsíthető, hogy az általunk memorizált jelentések nagy készlete tartalmaz néhány olyan elemet is, amelyek elavultak, vagy súrlódást okoznak mindazzal, amit ma hiszünk, vagy valamiképpen nem működőképesek többé. Ha ezeket nem azonosítjuk, s nem töröljük ki „mentális szótárunkból”, ak- kor továbbra is automatikusan fogjuk ezeket a jelentéseket használni, s ez kitűzött céljainktól inkább eltávolít, ahelyett hogy közelebb vezetne hozzájuk. Ami a jelentésalkotást illeti, ajánlatos sorra venni azokat a területeket, ahol éle- tünk legfontosabb döntéseit hozzuk. Miközben a médiaüzeneteket információgyűj- tésre használjuk, kérdezzük meg magunktól, vajon egyszerűen csak elfogadjuk az adott információt úgy, ahogy van, vagy át is alakítjuk saját szükségleteink és célja- ink szolgálatára. Minél többet dolgozunk azon, hogy az információ nyersanyagát olyan tudássá alakítsuk, amely segít céljainkat elérni, annál inkább a saját irányí- tásunkkal működik bennünk a jelentésalkotási folyamat. A médiaüzenetek jelentése nem mindig az, aminek a felszínen látszik. Gyakran előfordul, hogy a jelentéseknek több rétege van bennük. Minél inkább tudatában vagyunk az üzenetekben lévő jelentések rétegeinek, annál jobban tudjuk irányítani a kívánt jelentések kiválasztását. A médiaüzeneteknek való állandó kitettségünk, vagyis a folyamatos terhelés befolyással van arra, hogy mit gondolunk a világról és magunkról. Befolyásolja azt, hogyan gondolkozunk a bűncselekményekről, az oktatásról, a vallásról, a családokról és a világról általában. Vannak, akik jobban képesek végrehajtani ezeket az információfeldolgozó fel- adatokat, mint mások, s ezért nagyobb médiaműveltséggel bírnak a többieknél. Ez a műveltség személyes pozíciónkkal kezdődik. Vannak, akiknek nincsenek terveik az életükre nézvést vagy a médiaterhelést illetően; ők teljes mértékben átengedik a programozást a médiának. Tudatosítanunk kell magunkban személyes céljainkat és szükségleteinket, azután pedig kifejteni a szükséges hajtóerőt ahhoz, hogy átve- gyük az irányítást az eltárolt jelentések felett. Terveink végrehajtásához eszközökre is szükségünk van, ezek pedig a kom- petenciák és a készségek. A kompetenciák azok az eszközök, amelyeket azért sa- játítottunk el, hogy segítsenek a médiával való interakcióban, és abban, hogy hoz- záférjünk az üzenetek hordozta információhoz. A kompetenciákat az élet korai