Page 70 - James Potter – Médiaműveltség

46 II. rész: A közönség Jelentésalkotás A jelentéspárosítással ellentétben a jelentésalkotás már sokkal nagyobb kihívást jelent. Ez nem automatikus folyamat, hanem olyan, amelyhez azt is meg kell fon- tolnunk, hogy a standard hordozott jelentésen túllépjünk, és a magunk jelentését hozzuk létre az indukció, dedukció, csoportosítás és szintézis készségeit felhasz- nálva. Akkor fogunk jelentésalkotásba, ha egy bizonyos üzenethez nem áll rendel- kezésünkre hordozott jelentés a memóriánkban, vagy ha a hordozott jelentés nem szolgál megelégedésünkre, és más jelentést szeretnénk megalkotni a helyére. Tegyük fel, hogy Christopher barátunk szöveges üzenetet küld nekem. Éppen most szakított a barátnőjével, Christine-nel. Az sms-ben pedig ez áll: „Chris nem örült a segítségednek. Köszi szépen.” Ez az üzenet a jelentéspárosításhoz nem elég egyértelmű. Nem tudjuk például, hogy az üzenetben megnevezett Chris vajon a küldőt jelöli-e, vagy annak exbarátnőjét. S vajon a küldő ironizál, mikor azt írja: „köszi szépen”, mert nem örül annak, hogy beleavatkoztam a dolgukba? Vagy őszinte, amiért segítettem neki szakítani, amire egyedül képtelen volt? E kérdések megválaszolásához szükségem van némi kontextusra, amelybe beletartozik a Christopherrel való barátságom, az ő és Christine kapcsolata, valamint szakítási szándéka és még sok más. Vagyis itt már nem kompetenciákra, hanem készségek- re van szükség, hogy a helyzetet elemezni, a szándékot értékelni tudjam, s hogy megértsem, hogyan illeszkedik ez az üzenet kettőnk kapcsolatának mintáza tába, majd pedig a szintézis segítségével megfelelő választ alkossak. Bármely médiaüzenetből számos jelentés létrehozható; továbbá sokféle módon is lehet jelentést alkotni. Ezért aztán nem létezik egy megtanulható szabályzat e feladat végrehajtására; ehelyett saját információs céljaink kell hogy vezéreljenek, és készségeinket (nem pedig kompetenciáinkat) kell használnunk ahhoz, hogy krea tív útvonalat alkossunk céljaink eléréséhez. Ezen okok miatt a jelentésalkotás ritkán zajlik automatikusan. Ehelyett inkább tudatos döntéseket kell hoznunk, amikor a magunk számára hozunk létre jelentéseket. Továbbá minden jelentésal- kotási feladat más és más, így aztán nem tudjuk beprogramozni az elménket, hogy automatikusan ugyanazt az eljárást kövesse, amikor ezek egész sorával szembesü- lünk A médiaüzenetek feldolgozásának jelentős részében jelentésalkotás zajlik. Szá- mos kutatás egyértelműen igazolja, hogy valamennyien fgyelemre méltó számú tényezőt hozunk magunkkal bármely médiaterhelés alkalmával, s hogy ezek a tényezők egy keretet alkotnak, melyet az üzenet értelmezéséhez használunk. Kepplinger, Geiss és Siebert (2012) például azt kutatták, hogyan építenek az em- berek jelentést a híradásokban szereplő történetekről. Azt akarták megvizsgálni, hogy vajon a média prezentálási módja befolyásolja-e a nézőket abban, hogy mit gondolnak a történetek eseményeiről és szereplőiről. A kutatók arra jutottak, hogy