Page 105 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

vajda ZsuZsanna: Porontyok a mamablogon. Web 2.0 103 O’Reilly szerint a web 2.0-n zajló diskurzusok esetében akkor beszélhetünk a tömeg bölcsességéről, ha teljesülnek az alábbi feltételek: a) Vélemények sokszínűsége fogalmazódik meg, a résztvevőknek határozott véle- ménye, alapos ismeretei vannak a témáról. b) A megszólalók függetlenek egymástól, nem determinálja a véleményüket a kö- rülöttük lévők véleménye. c) Rizómaszerű, központ nélküli szerveződés alakul ki a válaszolók között. Vala- mennyi ágens rendelkezik specifkus tudással, amelyet képes és hajlandó meg- osztani a többiekkel. d) Az információáramlás gerjesztése. Tom O’Reilly szerint, ha a fenti feltételek teljesülnek, a személyes vélemény kollek- tív döntéssé és így bölcsességgé válik. A tanulmány második felében megvizsgáljuk, milyen mértékben teljesülnek ezek a feltételek a gyerekneveléssel foglalkozó inter- aktív internetes kommunikáció esetében. Szűts idézett tanulmánya említést tesz az internetes kommunikációban rejlő ve- szélyekről is. A kapuőrök, cenzorok hiánya ugyan felszabadítja az egyéneket, hogy kifejezzék magukat, ugyanakkor lehetőséget ad a manipulációra és dezinformáció- ra is. Érvényüket veszthetik az elfogadott alapértékek, gyakran az érzelmi érvek dominálnak. A „tömegek bölcsessége” gyakran leértékeli a hagyományos publiká- lási mechanizmusokat – írja Szűts. Az internetes információszerzés elvi lehetőségeinek leírása mellett azonban ritkán találkozunk konkrét tapasztalatok leírásával. A témánkhoz közel álló területen, az egészségügyi tájékozódás tekintetében azonban vannak vizsgálatok, amelyek koc- kázatokra is felhívják a fgyelmet. DeLuca és munkatársai olyan szülőket kérdeztek 9 meg, akiknek a gyereke genetikai eredetű anyagcsere-betegségben szenvedett. A megkérdezett 44 szülőből 38-an az interneten kerestek információt, mielőtt az orvossal beszéltek volna. Az ott talált információk, a betegségek leírása rendkívüli mértékben megrémítette a szülőket, akik egymás körében is fokozták a szorongást. A kevésbé iskolázott szülőket megriasztotta a betegségek összetett volta. Az inter- netes források a kezelésről és a várható prognózisról jóval kevesebb információt tar- talmaztak, ezért a szülők frusztráltsága, reménytelensége fokozódott, mielőtt a szak- emberekkel kapcsolatba kerültek, és a rossz hírek keltette kiégés, reménytelenség kártékony hatással volt a gyerekekkel való kapcsolatukra és a helyzet feldolgozásá- ra. F. Hand és szerzőtársai szerint az internet, amellett, hogy gyakran hasznos 10 információkkal szolgál, dezinformál is. A laikusok nem mindig tudják értelmezni 9 Jane deluca – Margaret Kearney – Samuel norton – George arnold: Internet use by parents of infants with positive newborn screens. Journal of Inherited Metabolic Disease September, Volume 35, 5 (2012). 879–888. 10 Frederic hand – Thornton McdoWell – Roger glynn – Hugh roWley – Andrew Mortell: Patterns of Internet use by Parents of Children Attending a Pediatric Surgical Service. http://link.springer.com/ article/10.1007/s00383-013-3317-5#page-2, 2013.