Page 103 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

vajda ZsuZsanna: Porontyok a mamablogon. Web 2.0 101 sége számára ennél is nagyobb jelentősége van az interaktivitásnak. Ez utóbbi, amely a ma gyakran szociális médiaként emlegetett internetes kommunikáció legfontosabb jellemzője, azt jelenti, hogy a felhasználó maga is feltöltheti a saját tartalmait, kér- dést tehet fel, megírhatja a véleményét, diskurzust folytathat különböző témákról, kapcsolatot teremthet hasonló helyzetű társaival. A fontos döntések tekintetében magára hagyott laikus – az adott esetben szülő – számára megnyílik a lehetőség, hogy ha ő maga nem is tud eligazodni az álláspontok tengerében, kapcsolatot te- remtsen hasonló helyzetű társaival, és a döntést legalább kisebb csoportokban, egy- mással konzultálva hozza meg. Ez utóbbi lehetőség ugyan nem helyettesíti a valódi szakértelem lerombolt presztízsét, de legalább a „több szem többet lát” elv alkalma- zásával segít a megfelelő szempontok kiválasztásában, lehetővé teszi a tapasztalatok kölcsönös megismerését Az internetes portálok lényegesen hatékonyabbak társadalmi csoportok, rétegek megszólításában, mint a televízió. Bár nincsenek megfelelő adatok arra nézve, ho- gyan tér el az egyes társadalmi rétegek nethasználata, a fórumok és blogok tartalmai, a bejegyzések stílusa arra enged következtetni, hogy más portálokat keresnek fel az alacsony iskolázottságúak és mást a műveltebb közönség. Gyorsan elhagyja a kommentelés terepét az, aki a többi hozzászólótól eltérő kulturális háttérrel ren- delkezik: a többiek gyorsan és gyakran igen nyersen reagálnak a „kilógó” tartalom- ra. Így további megerősítést kap az „egymás között vagyunk” személyességének illúziója, amelynek szerepe van abban, hogy a felhasználók gyakran minden óva- tosságot nélkülözve osztanak meg információkat a „hálón”. Fontos kérdés ugyanakkor, hogy valójában milyen mértékben alakítja az internetes fogyasztó a médium üzenetét és nem utolsósorban a rá gyakorolt hatását. A hazai szaksajtóban Myat Kornél beszámolóiban találkozunk a „posztmodern elméletekben 1 felszabadított, jelentéskonstruáló” felhasználóval, aki „a detektív, a turista és az új- ságíró tulajdonságait egyesíti magában”, „gyűjtögető módjára »garázdálkodik« az új médiakörnyezet különféle hibrid médiumai között, és kedve szerint válogat az őt érdeklő tartalmakból”. Kétségtelen, hogy az internetes kommunikáció látszólag meg- 2 felel a Myat által leírt helyzetnek: a tartalomfogyasztó aktív, az általa meghatározott időpontban tekinti meg a kiválasztott tartalmat; az ő döntései, attitűdje, motivációja határozzák meg, mi kerül a látóterébe. Azt a feltevést, hogy az internet közönsége kevésbé kiszolgáltatott a tartalommal szemben, mint a televízióé, számos kommuni- kációs szakember osztja. Az internetet az angol terminológiában „pull médiumnak” hívják a „push médium” televízióval szemben. A számítógép és az internet nem tör 3 be senki otthonába – vélekednek. Ennek megfelelően az USA legfelső bírósága 1997- 1 Myat Kornél: Médiaelméletek és a késő modern médiakörnyezet. http://www.mediakutato.hu/ cikk/2010_02_nyar/04_mediaelmelet 2 A tanulmány internetes változatában nincsenek oldalszámok. Az idézetek egy részét a szerző Császi Lajostól idézi: csásZi Lajos: Médiakutatás a kulturális fordulat után. Médiakutató, 2008 ősz. 93–108. 3 A pull az ajtó magunk felé húzására, a push pedig az ellenkező irányba való tolására utal.