Page 183 - Kósa Éva – Médiaszocializáció
P. 183
lásZló MiKlós – danó györgyi: Akik példaképek és akik nem 181 az anyagi biztonság érdekében életvezetésük centrumává tegyék. Az önmegvalósí- tás felértékelődésével az egyén fokozottan kiszolgáltatottá válik, helyzete erősen függ a munkaerőpiactól, a fogyasztás piacától és a politikai-adminisztratív gépezet- től, melyre az saját (kapcsolati és személyes-szimbolikus) erőforrásainak refexívvé vált menedzselésével válaszol. (Egyszerűbben fogalmazva: a növekvő autonómia ára a bizonytalanabbá váló munkaerő-piaci és társadalmi státusz.) Az individualizációt, az egyén társadalmi mozgásterének (cselekvési lehetőségei- nek) szélesedését egyben egy elszigetelődési tendencia is kíséri, kísérheti, amely a kö- zös sé gi kapcsolatok felbomlásaként valósul meg. A társadalom egyre jelentősebb része szakad el a biztos társadalmi érintkezésektől, a rokoni, baráti stb. kapcsolatoktól. Az ezredvég fogyasztói kapitalizmusa tehát Janus-arcú: egyfelől a privát szabad- ság kiteljesedésének érzését nyújtja a szükségletek fokozott kielégíthetőségével, il- letve az állampolgári szabadságét a politikai érdekérvényesítés lehetőségeivel (ter- mészetesen azoknak, akik rendelkeznek az ehhez szükséges gazdasági, kulturális és kapcsolati tőke minimumával), másfelől korlátoz, kiszolgáltat. Mára a technológia lehetővé tette a társadalmi csoportok értékeinek és érdeklő- désének artikulációját, a hagyományos strukturáló elveket felülíró új társadalmi tagoltság jött létre, melynek egyik legfőbb sajátossága a kulturális tőke, az életstílus fel ér té kelődése. A befogadói társadalmi-kulturális változásokat illetően kiemelendő, hogy az in- dividualizáció nyomán a hagyományos, közösségi öndefníciók gyengülnek, az élet és az identitás egyre inkább átmeneti időkben és terekben zajló projektek összessé- gévé válik, amely folyamatban a konstrukció egyik legfontosabb aktív összetevőjét jelentő média szerepe folyamatosan nő. 9 2.1. Élménytársadalom A társadalmi változások egy másfajta megközelítését vizsgálta Gerhard Schulze né- met szociológus, aki a nyolcvanas évek Németországára vonatkoztatva alkotta meg élménytársadalom koncepcióját. Ebben azt írja, hogy az élet anyagi feltételeinek biztosítottsága következtében az egyének korábban másodlagosnak tekintetett kér- désekkel kezdenek foglalkozni. Amikor a túlélés, illetve a megélhetés már nem jelent gondot, fokozottan vetődik fel a kérdés: hogyan kell úgy élni, hogy életüket értel- mesnek és élményekben gazdagnak találhassák. Márpedig ha a legfőbb egzisztenci- ális gondok már nem az élet fenntartásának szükségszerűségeiből és nehézségeiből adódnak, hanem az élet értelemmel és élményekkel telítésének vágyából, akkor an- nak a társadalom alapszerkezetére is hatással kell lennie. Nem pusztán az élvezetek 9 csepeli György – desseWffy Tibor – haMMer Ferenc – KitZinger Dávid – Magyar Gábor – Monory MÉsZ András – roZgonyi Krisztina: Közszolgálat a digitális korban. 2007. http://www. mediakutato.hu/cikk/2007_02_nyar/01_kozszolgalat_digitalis_korban
   178   179   180   181   182   183   184   185   186   187   188