Page 187 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

lásZló MiKlós – danó györgyi: Akik példaképek és akik nem 185 3.1. Médiahasználat a tinédzserek körében Az okostelefonok és a közösségi oldalak széles körben való elterjedtsége alapvetően változtatta meg szokásainkat. A virtuális világ egész nap zsebben van, beférkőzik a munkahelyre, az iskolába, a hálószobába is. A reggeli felkelés rituáléjában sokak számára már elengedhetetlen üzeneteik, közösségi oldal profljuk megtekintése, és ugyanígy végződik a napjuk is: elalvás előtt még egy pillantást vetnek ezekre. Már szinte bárhol bármikor lehet csatlakozni az internetre – ezzel együtt pedig fokozódik a valós idejű információ iránti éhség, a kényszerérzet, nehogy lemaradjunk valami- ről (FOMO – Fear of Missing Out). A média hatása a gyermekekre és fatalokra kutatások (a továbbiakban: kutatá- saink) eredményei szerint tv és mobiltelefon már évek óta, lényegében minden ti- nédzser otthonában van. A 2013. évi felmérés pedig rámutatott, hogy csak a fatalok néhány százaléka élt olyan családban, ahol nincs internet, illetve valamilyen számí- tógép (PC, laptop, tablet stb.). A részleteket tekintve a diákok saját szobájában tízből hétben található tévé (69%), közel minden másodikban van asztali számítógép (46%), laptop pedig minden harmadikban (34%). A fatalok alig több mint 1/4-ének (27%) nincs a saját szobájában asztali számítógép (asztali vagy laptop) vagy pedig nem rendelkezik saját tablettel. Körükben valamivel több a lány, mint fú (lányok, akik- nek nincs: 30%, fúk: 23%), továbbá felülreprezentáltak az általános iskolások és a szakmunkásképzőbe járók (30%-uknak, illetve 29%-uknak nincs), valamint azok, akik szülei alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. A tinédzserek által bir- tokolt tíz mobiltelefon-készülékből hét okostelefon. Az alábbi két táblázatban feltüntettük a háztartások infokommunikációs eszkö- zökkel való ellátottságát bemutató KSH-adatokat. Az első táblázatban nyomon kö- vethető, hogy miképp nőtt az elmúlt években a különböző számítógépekkel, illetve az internettel ellátott háztartások aránya. A második táblázatban a gyerekkorú tag- gal nem rendelkező, illetve rendelkező háztartásokra vonatkozó adatok láthatók – ezek ből megfgyelhető a két háztartástípus közötti jelentős eltérés. A legutóbbi, 2013-ban készült kutatásunk során a válaszadók 5%-a nyilatkozott úgy, hogy se egy átlagos tanítási napon, se egy átlagos tanítás nélküli napon nem szokott tévét nézni, de egyéb válaszaikból kiderült, a többségük azért időnként a kép- ernyő elé ül. Egy átlagos tanítási napon a válaszadók fele (50%) egy-két órát néz televíziót, négy órát vagy annál többet csak kb. 1/10-ük (12%). A nem, vagy csak minimális ideig tévézők aránya (max. fél óra) 27%. Tanítás nélküli napon lényege- sen többet nézik a tv-képernyőt a fatalok, négy órát vagy annál is több időt 30%-uk fordít rá. A nem, vagy csak minimális ideig tévézők aránya (max. fél óra) pedig mindössze 15%. A lányok egy kicsivel többet néznek tévét, mint a fúk. Ennél na- gyobb különbség mutatkozik az általános iskolások és a középiskolában tanulók között, a kisebbek lényegesen több időt töltenek ezzel; a középiskolások csoportján belül a szakmunkásiskolában tanulókra jellemzőbb ez a tevékenység. Az internetet a fatalok jellemzően 7 és 12 éves koruk közt kezdték el használni, a legtöbben 10 évesen. Átlagosan a fúk egy kicsit hamarabb kezdtek netezni, mint