Page 202 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

200 Médiaszocializáció a tinédzserek több órás telefonbeszélgetéseit az írásos kommunikáció különböző for- mái váltották fel (chat, Facebook stb.), a személyes interakciók helyett részben az online térben élik meg a barátságokat (annak pozitív és negatív élményeivel, mint pl. veszekedés együtt), gyakran a nyilvánosság előtt. A barátságok online térben való ápolása a személyesen együtt töltött idő rovására megy, egyre gyakoribb jelenség, hogy a fatalok egymás társaságában is beszélgetések mellett/helyett a kütyüik kel foglalkoznak. A gyerekek és a felnőttek kapcsolatában még szembeötlőbbek a válto- zások. Az internet és a technológia ismerete, illetve használata éket vert a generá ciók közé, ezáltal előidézve a kultúra horizontális közvetítésének dominanciáját. A fatalok egymás közötti kapcsolatáról Kósa Éva a következőket írja: „Bár a serdülők indivi- dualizációra való törekvése közismert, azonban az individualizáció nem teremt egy- úttal önálló egyéniséget, sőt arra készteti az egyént, hogy saját identitásának megerő- sítése érdekében másokhoz hasonló legyen. A kortársak ízlésbeli láncolata rendkívül gyors és hatékony, a „»lájkolás«, a videómegosztás a közösségi oldalak üze nő falai és kapcsolati hálója révén, az interneten vagy akár a mobiltelefonon terjedve szinte azonnal akár korlátlan számú felhasználót érhet el, erősítve a korosztályi elkülönülést és/vagy korosztályon belüli, mikrokulturális egységek kialakulását”. 47 A baráti kapcsolatok jelentőségét igazolják a 2009-es és 2011-es kutatásunk ered- ményei is. Arra kértük a tanulókat, hogy az általunk megadott négy büntetési lehe- tőség közül (1 hétig nem nézhetne tévét, nem használhatná a mobiltelefonját, nem számítógépezhetne és nem internetezhetne, nem találkozhatna a barátaival) válasszák ki azt, amelyiket személy szerint a legsúlyosabbnak éreznek. Mindkét alkalommal a tinédzserek 6/10-e a barátokkal való találkozás megvonását tartotta a legfájóbb szankciónak A kortárs kapcsolatok egy másik aspektusával foglalkozott egy 2014-es amerikai kutatás, melynek keretében ezerötszáz 13–18 év közötti fatalt kérdeztek meg online 48 kérdőív segítségével. Eredményeik szerint a tinédzser lányok 71%-a érzi úgy, hogy valamilyen nyomás alatt áll. Az életkorral nő azok aránya, akik úgy érzik, hogy kifejezetten nagy nyomás alatt állnak. A 13–14 éves lányok körében 15%, a 15–16 évesek körében 27%, a 17–18 évesek esetében 30%. A fatal lányok úgy érzik a leg- nagyobb nyomás a tanáraik részéről éri őket (34% mondta), második helyen viszont kortársaik állnak (23%). Továbbiak: anya 21%, osztálytársak 18%, apa 17%, barátok 14%. A 13–16 év közötti lányok közel 40%-a nyilatkozott úgy, hogy amikor úgy döntenek, hogy megcsinálnak valamit, ami számukra fontos, aggódnak amiatt (na- gyon vagy valamennyire), hogy társaik mit gondolnak majd. 47 Kósa i. m. (36. lj.) 215. 48 http://www.prnewswire.com/news-releases/keds-releases-research-study-in-partnership-with-the- girls-leadership-institute-on-what-makes-teen-girls-brave-265229921.html; http://girlsleadership.org/ sites/default/files/BraveryBriefReport.pdf