Page 211 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

lásZló MiKlós – danó györgyi: Akik példaképek és akik nem 209 Facebook­imádók: gyakran (minimum hetente egyszer-kétszer) és kifejezetten sok időt töltenek a közösségi oldalakon, továbbá ott intenzíven is tevékenykednek; a válaszadók 5,6%-át alkotja ez a szegmens. A hátrányos helyzetű gyermekek esetében a többi válaszadóhoz képest a különbsé- gek nem szignifkánsak, ugyanakkor a korábbi kutatás során is azt tapasztaltuk, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek körében a többiekhez képest nagyobb volt a pél- daképet nem választók aránya; azok között, akik választottak orientációs személyt: kisebb a szüleiket említők és nagyobb a valamely ismerősüket megnevezők aránya. A tévétől elforduló netguruk esetében megjegyzendő, hogy az eredeti – nem összevont – kategóriákat tekintve azt láthatjuk, hogy saját korosztályukból egyálta- lán nem választottak olyan személyt, akire szívesen hasonlítanának. A közösségioldal-használat és a példaképválasztás kapcsolatára részletesebben is kitérünk. Mint a fentiekből látható, a közösségi oldalakat leggyakrabban, legtöbbet és legintenzívebben használók csoportjának (Facebook-imádók) példaképválasztása nem különbözik a többiekétől. Eredményeink szerint a közösségioldal-használat gyakoriságának és az azon töltött időnek önmagában nincs hatása az orientációs- személy-választásra, de ha az oldalak használatának intenzitása (itt végzett tevé- kenységek gyakorisága) szerint nézzük az eredményeket, már egyértelmű különb- ségek mutathatók ki. Az intenzívebb Facebook-használattal szignifkánsan csökken a példaképpel nem rendelkezők aránya (visszafogott: 50%, mérsékelt: 42%, intenzív: 38%), a példaképet választók körében pedig csökken a szülőket, nagyszülő ket, és nő az ismerősöket és médiaszemélyiségeket megjelölők aránya. 13. táblázat: Példaképek a közösségioldal-használat függvényében Példaképválasztás (releváns válaszok, %) közösségioldal-használat intenzitása „hús-vér” személyek médiaszereplők visszafogott 65 35 mérsékelt 62 38 inztenzív 52 49 Forrás: „A média hatása a gyermekekre és fatalokra” című 2013-as kutatás Elemzésünk során megpróbáltunk összefüggéseket keresni a Facebook-használat további jellemzői és a példaképválasztás között. Vizsgálatunk fókuszába azt helyez- tük, hogy a közösségi oldalak hatására jobban vagy kevésbé jellemző az, hogy a f- atalok példaképei ismerőseik köréből kerülnek ki. Hipotézisünk szerint az ismerő- söket orientációs személynek választók aránya a mindennapossá vált Facebook- használattal nőtt, legalábbis egyes szegmensekben. Ezt statisztikailag megalapozot- tan nem sikerült alátámasztanunk, ugyanakkor úgy véljük, a felvetést érdemes to- vábbi kutatások során vizsgálni. A vonatkozó eredményekből egy szegmentáció adatait emeljük ki. Ez esetben a fatalok csoportjait aszerint határoztuk meg, hogy