Page 233 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

Berta judit: Identitásfejlődés serdülőkorban 231 3. a kontroll és a szabad döntés érzését támogatja; 4. céljaink és értékeink között biztosítja a konzisztenciát; 5. megadja a tervezés lehetőségét, és meghatározza elköteleződéseinket. 2. Az identitás fejlődését befolyásoló szocializációs tényezők Láthatjuk, hogy milyen óriási és sokrétű feladat áll a serdülő előtt az identitásala- kítás folyamatában, amit viszont az egyén tipikus fejlődési út esetén kisebb-nagyobb elakadásokkal, de képes megoldani. Ebben többféle szocializációs közvetítő van segítségére: – Identitásunk szinte minden összetevőjének alakulását befolyásolja a családi szo- cializáció. Attitűdjeinket, érzelmeinket, gondolatainkat bizonyos személyekkel és eseményekkel kapcsolatban erőteljesen formálják azok a tapasztalatok, amelyeket születésünktől kezdve családtagjaink révén sajátítunk el vagy alakítunk ki. A csa- lád elsődlegessége abból is fakad, hogy kapuőrként jelenik meg a társadalmi ér- tékek, szokások és normák befogadása során, azaz megszűri, minősíti, súlyozza azokat az elemeket, amelyek a személyes identitás alapját alkotják. Mindemellett 12 az erős érzelmi kapcsolatok révén olyan viszonyulásokat épít be az egyén szemé- lyiségébe, amelyek irányítják a későbbi életútja során előforduló eseményekhez való hozzáállást. E befolyásoló tényezők mellett magára a családra is jellemző egy közös identitás, ami referenciapontot jelent a későbbiekben felmerülő kérdé- sek megválaszolásához. Az ún. családi paradigma szabályokat, konfiktuskeze- 13 lő technikákat, kommunikációs mintákat egységesít, segíti az emberi kapcsolatok hatékony kezelésének elsajátítását, emellett növeli a család koherenciájának érzé- sét. Sok mindent hozunk tehát a családunkból, az ott szerzett tapasztalatok adják a kiindulópontot, de ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden identitás-össze- tevőt tekintve determinálnák a továbbiakat. Számos egyéb élmény éri az egyént, amely formálja elképzeléseit, illetve vannak olyan területek, amelyekkel össze füg- gésben a családi közeg nem is tud releváns tapasztalatot adni. – Az iskola mint az egyik legfontosabb másodlagos szocializációs ágens szintén több síkon formálja az egyén identitását: a pedagógusok, a kortársak, az iskolai osztály és az intézmény szervezeti kultúrája mind alakítja a társas viszonylatokkal és az egyéni célkitűzésekkel kapcsolatos ismereteket és beállítódásokat. Mindez a hatás nem ér véget a tanulmányok befejezésével, hanem olyan generalizálódó élményegyüttesként marad fenn, ami a későbbiekben több területen is irányítja az egyén működésmódját: a pályaválasztással kapcsolatos identitáselemeket evi- 12 vajda Zsuzsanna: A család. In: vajda Zsuzsanna – Kósa Éva (szerk.): Neveléslélektan. Budapest, Osiris, 2005. 147–219. 13 Steven J. Wolin – Linda A. Bennett: Családi rituálék. In: illyÉs Sándor – ritoóK Pálné (szerk.): A nevelési és pályaválasztási tanácsadás pszichológiája III. Budapest, ELTE, 1988. 813–853.