Page 235 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

Berta judit: Identitásfejlődés serdülőkorban 233 egyetlen forrást róluk. Mivel az üzenetek ezen részéről nincsen más információ- juk, így a média igen jelentősen képes formálni nézeteiket adott jelenségekről. 17 Miként függ ez össze még konkrétabban az identitás fejlődésével? Ahogy fentebb megállapítottuk, identitásunk összetevőinek forrását a külső környezetből szerzett információk nyújtják. Korábbi történelmi időszakokban az orientációs minták egy- szerűbbek voltak és egyértelmű iránymutatást nyújtottak (pl. a szülő tevékenységének folytatása, nemi szerepek a családon belül). Ehhez képest ma rengeteg lehetőség kö- zül választhatnak a fatalok, az életkörülmények és velük a szerepek is folyamatosan változnak. Amennyiben a hagyományos közegek (mint a család és az iskola) nem tudják megadni azt a tapasztalatot, amely a serdülő számára a mai környezetben szük- séges, ezáltal nem teremtik meg az alapot a szilárd identitás kialakításához, az egyén más forrásokat keres ehhez. Ennek pedig kézenfekvő terepe a média, amely az eszközt és a hátteret adja a korosztály legnépszerűbb időtöltési módjainak, és amelyen ke- resztül az identitásalakítás másik nagyon fontos ágensét, a kortársakat is elérik. 3. Identitás és média – korábban A tömegmédia, és elsősorban az audiovizuális média „a társadalmi valóság megha- tározásának és képeinek elsődleges forrását (…) alkotja”. A médiatartalom, amely- 18 lyel találkozunk, befolyásolja, hogy egyes témakörökről miként gondolkodunk, 19 illetve a megjelenítés gyakoriságával és minősítésével azt is meghatározza, hogy identitásunk alakításakor mindezekből milyen összetevőket veszünk fgyelembe. Adott médiatartalom, téma, attitűd ismétlődő megjelenése megerősíti annak elfoga- dottságát, ezáltal azt a benyomást kelti, hogy arról a témáról az emberek általában az ott bemutatott módon vélekednek, tehát arról „úgy kell gondolkodni”, ahhoz „úgy kell viszonyulni”. A serdülők médiahasználatára mindig is jellemző volt, hogy az általuk vallott ér- tékek, vélemények, ízlések kommunikációjára használták. Gondoljunk csak a külön- böző zenei irányzatok rajongóinak öltözködésére, szabadidős tevékenységeik hason- lóságára. Ezt akár úgy is értelmezhetjük, hogy a médiumok segítenek a fataloknak abban, hogy kifejezzék identitásuk bizonyos részeit, illetve hogy a preferált média- tartalom révén újabb identitáselemeket ismernek meg és emelnek be saját viszony- rendszerükbe. Mindez valójában a legtöbbször azt jelenti, hogy hasonló érdeklődési területtel rendelkező barátaikkal együtt, csoportként döntenek a médiahasználatról. Ezeket a csoportokat, amelyek bizonyos médiatartalom fogyasztására specializálód- 17 Kósa Éva – vajda Zsuzsanna: Szemben a képernyővel. Budapest, Eötvös, 1998. 18 Denis McQuail: A tömegkommunikáció elmélete.Budapest, Osiris, 2003. 13. 19 L. pl. George gerBner: A média rejtett üzenete. Budapest, Osiris, 2000.