Page 237 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

Berta judit: Identitásfejlődés serdülőkorban 235 A média által nyújtott modellek preferenciáját, emellett egyre növekvő népsze- rűségét számos vizsgálat igazolta, és ezt hazai mintán végzett kutatások is alátá- 25 masztják. E vizsgálatok eredményei szerint a családtagok vagy az iskola képvise- 26 lői már egyre kevésbé válnak példaképpé a gyerekek életében, akik egyre inkább a tömegmédia szereplői közül választanak maguknak modellt. A modellpreferenciák ilyen irányú változása nem jelentene problémát, amennyiben a média szereplői a hagyományos értékeket képviselnék. Ezzel szemben azt láthatjuk, hogy a médiumok által előtérbe állított és sikeresnek bemutatott ember nem feltét- lenül ezekkel jellemezhető, sőt a televíziós műsorok többségében a deviáns, meg- hök kentő, az átlagtól eltérő szereplők vannak túlsúlyban. A serdülőkor időszakában 27 az egyik fő feladat, hogy a fatal olyan identitást alakítson ki, amely illeszkedik a valós társas-társadalmi környezethez, ezzel szemben a fatalok jelentős része sze- rep modelljeit a televízió világában találja meg, amely nem a valóságot ábrázolja. 28 3.2. A fogyasztói társadalom 29 A televízió azonban nemcsak modelleket kínál, de azáltal, hogy a fogyasztói társa- dalom jellegzetességeit tükrözi, jelentősen manipulálja az értéktudatot is. A vásár- láson és a státuszszimbólumok birtoklásán keresztül kifejezett identitás a serdülők esetében kiemelt fontosságú kérdés, tekintve a korosztály hajlandóságát az egyes márkák felemelésére és azok felhasználására a saját értékek bemutatásában. A fogyasztói kultúra hatására az önmeghatározás egyéni formái háttérbe szorul- tak, a fatalok számára az egyetlen sikeresen választható identitás a fogyasztói ér- tékekkel hozható összefüggésbe. A „státuszfogyasztás” mára alapvető igénnyé vált, 30 mert képes kielégíteni társas szükségleteink jó részét: az identitás, a valahová tar- tozás, az elfogadottság és a csoporthoz tartozás érzését. 31 Ennek értelmében a materiális javakhoz jutás eszköz arra, hogy az egyének ki- fejezzék identitásukat (mind egyéni, mind társas szinten). Azáltal, hogy bizonyos fogyasztási cikket (ruhát, cipőt, technikai eszközt) birtoklunk, egyben demonstrál- 25 L. pl. Dorothy G. singer – Jerome L. singer (eds.): Handbook of Children and the Media. Thousand Oaks, CA, Sage Publications, 2000. 26 L pl lásZló Miklós: Példa-kép. A tizenéves korosztály értékválasztásai és a média. Jel­Kép 3, 1999.; Kósa Éva: Televíziós hatások serdülőkorúak szocializációjában. Pszichológia 2, 2003. 163–190. 27 csásZi Lajos: A média rítusai. Budapest, Osiris – MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport, 2002 28 Kósa i. m. (15. lj.) 29 Erről a témakörről bővebben is olvashatnak Becker György fejezetében. 30 lásZló i. m. (26. lj.). 31 sZÉKely Mózes: A fogyasztói magatartás alapjai: a lélek- és a gazdaságtan alapvetései a fogyasz- tásról. In: hunyady György – sZÉKely Mózes (szerk.): Gazdaságpszichológia. Budapest, Osiris, 2003. 231–296.