Page 242 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

240 Médiaszocializáció rák bőrébe bújva különböző feladatokat oldanak meg vagy kalandokban vesznek részt. Az identitás ezen megnyilvánulási formáival a tanulmány nem foglalkozik. Idetartoznak még azok az esetek is, amikor az egyén anonim módon jelenik meg online színtereken; hozzászól egyes blogbejegyzésekhez, hírekhez, másokkal kap- csolatot létesít. Ebben a helyzetben az egyén nem azonosítható, megnyilvánulásai viszont többnyire valós véleményét és viszonyulásait tükrözik; ezen esetekre ki fogunk térni a későbbiekben. – A digitális identitás pedig mindaz, ami egyértelműen köthető a valós személyhez, és aminek segítségével azonosítani lehet őt. Idetartoznak azok az információk is, amelyek digitális azonosítóként szolgálnak (pl. a biometrikus útlevelek), de a mi témánk szempontjából azok a megnyilvánulások a lényegesek, amelyek a személy identitását a korábban tárgyalt értelemben mutatják be: attitűdjeit, értékeit, érzel- meit, gondolatait tükrözik. Stalder már az ezredfordulón foglalkozott a digitális identitás kérdéskörével, mi- 52 közben akkor még a ma ismert konstruktumnak csupán egyes részeit azonosíthattuk az online térben. Szerinte az egyén hosszú évszázadokon keresztül kétféle identi- tással rendelkezett: – fzikai identitás: amely megmutatja mások számára a külsődleges jegyeinkből (korunkból, nemünkből, etnikai hovatartozásunkból) kikövetkeztethető jellemzőin- ket, illetve idetartoznak még a személyes kapcsolat révén nyert egyéb informáci- ók is (pl. az egyes témákról alkotott véleményünk); – adatközpontú identitás: azon írásos dokumentumok tartalma, amely alapján az egyént azonosítani lehetett, és ami korábban kizárólag az autoritás (vallás vagy közigazgatás) kezében volt. A digitális identitás Stalder véleménye szerint a fzikai és adatközpontú identitás között helyezkedik el, melynek összetevőihez azonban többféle hozzáférési út létezik, mint korábban, és a központi autoritás szerepe is megszűnt. A digitális identitás összetevőinek azonosítását a technikai háttér fejlődése is segíti: a keresőmotorok egyre szofsztikáltabb képességei növelik az internetes kitettségünket, azaz gyakor- latilag bárki megtalálhat minket az interneten szándékos keresés révén, illetve a ve- lünk kapcsolatos információkba való véletlen belebotlások is valószínűbbek. Stalder szerint korábban is jellemző volt, hogy az adatközpontú identitás felülírta a fzikai identitást (amikor például a hivatalos papír vagy az adattárolókban találha- tó információ fontosabb volt, mint a fzikai megjelenés vagy az egyén közlései), ez a digitális korban még gyakrabban előfordulhat. Speciális eset az, amikor egy sze- mélyről semmilyen más módon nem szereztünk még információt, csak azt használ- juk, ami online elérhető róla. Ekkor természetesen a róla kialakított képet kizárólag a digitális elemek formálják, amelyek – ahogy a későbbiekben látni fogjuk – fél- 52 Felix stadler: Az analógtól a digitális identitás felé. Korunk 2000 április