Page 246 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

244 Médiaszocializáció hasonló tartalmakat. A médiumok mindig is konformizáló hatásúak voltak, koráb- 63 ban elsősorban úgy, hogy az ott látott viselkedésmódok elfogadottabbá váltak az off ine életben, most pedig úgy, hogy az egyén online aktivitása a többi felhasználó viselkedéséhez igazodik. Ejtenünk kell néhány szót arról is, hogy mi az, ami megkülönbözteti digitális identitásunkat annak offine megfelelőjétől. Fontos eltérés, hogy online kapcsolata- inkban nem vagyunk jelen testi mivoltunkban, így az ezzel kapcsolatos elvárások egy részét „kikapcsolhatjuk”. A másik személy fzikai jellemzői óriási hatást gya- korolnak a róla szóló benyomás kialakítására, ezért amennyiben ezek nem látsza- 64 nak, vagy a közösségi oldalak esetében viszonylag könnyen manipulálhatóak (pl. egy előnyös kép feltöltésével), az egyén megszabadulhat olyan béklyóktól, amelyek a hétköznapi életben problémát okozhatnak számára a másokkal való kommuniká- cióban. Ha valaki például a túlsúlyát olyan gátló tényezőként éli meg, amely a szemé- lyes kapcsolatait akadályozza, akkor online térben nagyobb valószínűséggel tud úgy ismeretségeket kialakítani, hogy megnyilvánulásait közben nem (vagy kevésbé) be- fo lyásolja a kinézete. Felix Stalder megfogalmazásában „az interneten végre-vala- 65 hára azok lehetünk, akik vagyunk, vagy akik alapjában véve lenni akarunk/lenni szeretnénk. Nem vesznek körül társadalmi szokásformák, és megszabadulunk azok- tól a sztereotípiáktól, amelyek a fzikai én nemkívánatos (viszont állandóan jelen lévő) adataiból sugároznak ki: ilyen (…) a testi megjelenés”. Digitális identitásunk létezésének pozitív hozadékaként meg kell említenünk sa- ját magunk és mások mélyebb megismerésének lehetőségét is. Az online térben gya kori, hogy olyan belső jellemzők is láthatóvá válnak az egyénről, amelyek a való életben sokszor rejtve maradnak. Ilyen lehet például a valláshoz való viszony vagy egyes ideológiai kérdésekkel kapcsolatos vélemény, amelyek még akár közeli bará- tok esetében sem kerülnek elő beszédtémaként. Az online aktivitások (megosztások, kommentek, lájkolások) viszont megmutathatják az ezzel kapcsolatos véleményemet; ez hasznos másoknak, mert gazdagabb képet alakíthatnak ki rólam, sőt előfordulhat, hogy így ismerik meg a „valódi énemet”, és hasznos nekem, mert az idő előre ha - lad tá val rengeteg olyan információ maradhat így fenn, ami az önismeretem szem- pontjából igen jelentős lehet. A saját magamról szóló online tartalmak kvázi napló- ként is funkcionálhatnak, és amikor visszaolvasom a korábbi megnyilvánulásaimat (ezt nevezik ego-surfngnak ), láthatom a fejlődést és a változást. 67 66 Mindeddig digitális identitásunknak arról a részéről beszéltünk, amelyet mi magunk formálunk, több-kevesebb tudatossággal. Létezik azonban egy olyan aspektusa is, 63 L McQuail i. m. (18. lj.). 64 L forgács József: A társas érintkezés pszichológiája. Budapest, Gondolat, 1985. 65 stadler i. m. (52. lj.). 66 Patrick dent: Ego-Surfing derides valid, prudent activity. Online Journalism Review. USC Annen- berg School for Communication, 2000. http://www.ojr.org/ojr/ethics/1017964102.php 67 https://www.youtube.com/watch?v=u05AqBmgeqo