Page 247 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

Berta judit: Identitásfejlődés serdülőkorban 245 amelyet nem vagy csak nehezen tudunk befolyásolni: amikor mások közölnek rólunk információkat, vagy a velük való együttes megjelenés kommunikál rólunk valamit. Ilyen például, amikor mások fotóin bejelölnek minket, ha a munkahelyünk közöl ró- lunk információkat a saját honlapján, vagy ha valamely közösségi oldalon valaki is- merősének lenni plusz adalékot szolgáltat a rólunk szóló benyomás alakításához. Egy vonatkozó kutatás alátámasztotta ezeket a feltevéseket, eredményei szerint az egyén ismerőseivel kapcsolatos információk (pl. hogy milyen tartalmú bejegy- zéseket osztanak meg) befolyásolták az egyénről alkotott benyomást. Emellett 68 a kapcsolati hálóban betöltött helyünk azt is meghatározhatja, hogy vonzóak le- szünk-e mások szemében: az, hogy kapcsolatban élünk-e, hány ismerősünk van, azt a benyomást formálja a külső szemlélőben, hogy társas értelemben mennyire va- gyunk kívánatosak. 69 Szintén kevés (de létező) ráhatásunk van arra, hogy mi az első információ, ami megjelenik rólunk online formában, amivel legelőször találkozhat az, aki beírja a nevünket egy internetes keresőbe. Az első benyomás kialakításával kapcsolatos szakirodalmi adatok szerint ez jelentősen formálhatja a képet rólunk, és irányít- 70 hatja a személyek közötti későbbi kapcsolat alakulását is. Az online lét hozadéka az anonimitás lehetősége. Számos internetes felületen mutathatjuk be énünk digitális aspektusait anélkül, hogy arcunkat vagy nevünket fel kellene fednünk. Ebben az értelemben az online viselkedés következmények nélküli lehet, így bátran felvállalhatunk olyan véleményt vagy viselkedést is, amelyet a való életben nem tennénk. Kitűnő terep az identitás próbálgatásaihoz, hiszen nem kötnek minket azok a szerepelvárások, amelyeket korábban tárgyaltunk. Ez különösen igaz azokra, akiknek a külsődleges jegyeik egyértelműen olyan csoportba sorolják őket, amelyek sztereotípiákat és előítéleteket hívnak elő (nemük, bőr színük, testi fogyatékosságuk alapján). Számukra az anonimitás egyenlő a szabad- sággal, amikor „elbújhatnak” egy online szerep mögé, és nem kell megküzdeniük a hétköznapi életben gyakran jelentkező, előítéletekkel terhelt reakciókkal. 71 Mindez pedig óriási jelentőséggel bírhat serdülőkorban, amikor az egyéni jellem- zők (pl. gátlásosság) és a környezet elvárásai (pl. a kortárscsoportok kritikus meg- jegy zései) együttesen gátolhatják a valódi vélemények megjelenését, és okozhatják az egyén visszahúzódását bizonyos társas helyzetektől. Az anonim internetes kom- munikációban viszont az egyén felvállalhat mindent, amit valójában gondol, kilétének 68 Sonja utZ: Show me your friends and I will tell you what type of person you are: how one’s profile, number of friends, and type of friends influence impression formation on social network sites. Journal of Computer­Mediated Communication 15, 2, (2010) 314–335. 69 Nicholas A. christaKis – James H. foWler: Kapcsolatok hálójában. Mire képesek a közösségi hálózatok és hogyan alakítják sorsunkat? Budapest, Typotex, 2010. 70 forgács i. m. (64. lj.). 71 Cedric courtois – Anissa all – Hadewijch vanWynsBerghe: Social Network Profiles as Information Sources for Adolescents’ Offline Relations. Cyberpsychology, Behavior, and Social Networking 2012