Page 251 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

Berta judit: Identitásfejlődés serdülőkorban 249 ről szóló legalapvetőbb információk közlésétől kezdve (pl. a közösségi oldalak adat- lapja révén) egészen a legkomplexebb tartalmakig (pl. egy saját blog bejegyzéseit olvasva) benyomásokhoz juthatunk az egyén személyiségére vonatkozóan. A serdü- lő számtalan formában megmutathatja, hogy „ő kicsoda”, emellett választási lehe- tő sége van, hogy milyen tulajdonságait szeretné megmutatni, és melyeket elrejteni. 82 A posztmodern korszakra egyébként is jellemző az önkifejezésnek, a személyiség egyediségének és a szubjektív jóllétnek a felértékelődése. A társadalmi modernizá- ció így leginkább az énnel kapcsolatos, önkiteljesítő értékek előtérbe kerülését hoz- ta magával, mindezek bemutatását pedig támogatja az online működésmód. 83 A serdülők másik fontos vágya a különbözni akarás; amellett tehát, hogy szük- ségük van a kortársak támogatására, a velük egykorúakból álló csoportba való be- illeszkedésre, identitásuk fontos része az is, hogy megtalálják azokat a jellegzetes- ségeket, amelyek mentén megkülönböztethetőek másoktól. A korábbi médiumok (a befogadóról szóló felfogásuk és működésmódjuk jellegzetességeiből kifolyólag) nem tették lehetővé az egyéni megnyilvánulásokat; ezzel szemben az interneten számta- lan olyan felület van, ahol az egyén megmutathatja, hogy miben jó, mi az, ami megkülönbözteti a hozzá hasonlóaktól, és ami akár az ő személyes védjegyévé is válhat. A média testre szabhatósága is ezt támogatja: az eszközök fzikai megjele- nésének megválasztásától kezdve (pl. telefon elő- és hátlap, laptop-matricák vagy tokok) a letöltött alkalmazásokon keresztül egészen a közösségi oldalak személyre szabható profljáig a digitális világ számtalan lehetőséget ad egyéniségünk kifeje- zésére 84 Mindezek mellett a másokról szóló információ megszerzése is egyre inkább az internethez köthető, és a másik személy fellelhetősége ilyen értelemben elvárhatóvá is vált. A vonatkozó kutatások azt mutatják, hogy a fatalok szerint „aki vagy ami nincs fenn a neten, az valójában nem is létezik”. 85 A jelenlétre és az aktivitásra hívó elvárás tehát mindkét oldalról működik: az egyén a lehetőségeket kihasználva és a kortársak normarendszeréhez igazodva próbál meg- felelni az internetes jelenlét elvárásainak, és ugyanezt várja el és serkenti ő is mások esetében. A minél több és minél gyorsabb megosztás irányítja a hétköznapi digitális tevékenységeket, és aki ennek nem tud megfelelni, könnyen perifériára szorul. Ez hozza létre azt az érzést, hogy amennyiben nem vagyunk folyamatosan jelen (pl. egy közösségi oldalon), akkor kimaradunk valami fontosból. Ezt a szakirodalom FOMO- nak nevezi (Fear Of Missing Out), és ennek túlcsapásaként jelentkezhet az ún. 86 82 Kitta i. m. (77. lj.). 83 Ronald ingelhart – Wayne E. BaKer: Modernization, Cultural Change and the Persistence of Tradition Values. American Sociological Review 65, (2000) 19–55. 84 Kitta i. m. (77. lj.). 85 fehÉr Katalin: http://pcworld.hu/kozosseg/az-internet-tarsadalmi-hatasai-online-nemzedek.html; é. n. 86 Andrew prZyBylsKi – Kou MurayaMa – Cody R dehaan – Valerie gladWell: „Motivational, Emotional, and Behavioral Correlates of Fear of Missing out.” Computers in Human Behavior 29, (2013) 1841–1848.