Page 249 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

Berta judit: Identitásfejlődés serdülőkorban 247 kat, nem pedig azon média-pesszimista nézet alapján, amely a serdülőkre leselkedő, médiából származó veszélyeket helyezi a középpontba. A serdülő korosztály leginkább a digitális médiumokat kedveli. Ez amellett, 74 hogy a modern kor tevékenységeinek jó része egyébként is itt zajlik, azért sem meg- le pő, mert az új médiumok és médiatartalmak fogyasztása minden korban a fa ta labb generáció jellemzője volt, és ez a tendencia általában kiváltotta az idősebbek rosz- szallását. Gondoljunk például arra, hogy néhány évtizeddel korábban a szülők gene- rációja „nem értette”, hogy a fatalok mit szeretnek bizonyos zenei irányzatokon, és ag godalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy mindez milyen negatívumot jelent a kamaszok fejlődése szempontjából. De már a 16–18. században is zajlottak viták arról, hogy milyen káros hatással bírnak a színdarabok a fatal közönségre, például az érzelmekre való intenzív hatásuk révén. 75 Az újfajta médiumok megjelenése a kultúra fejlődését tekintve mindig nagy evo- lúciós lépésnek számított, főként annak fényében, hogy szinte minden esetben újfajta szemléletmódot hoztak magukkal, szemben az idősebb generáció konzervatív meg- látásaival. Így a médiumok tekinthetőek a szocializáció leginnovatívabb ágensének. 76 Mindezek alapján egyáltalán nem meglepő a fatalok vonzódása az újmédia esz- közeihez és tartalmaihoz. Kitta szerint az internet egyértelműen „más”, mint bár- 77 mely korábbi médium, és ahogy a tanulmány elején említettük, a korábbi generáció működésmódjától való eltávolodás, a szülőkről való leválás mindig is a serdülőkor része és feladata volt. Elkülönülésüket a kamaszok mindig hangsúlyozták valamivel, ami a felnőttek szokásaitól, viselkedésétől eltért. Ennek pedig most kiváló terepet nyújt az internet, ami a fataloké, legalábbis ők magukénak érzik. Ide kapcsolható az a megfgyelés is, mely szerint a serdülők tömeges elvándor lása tapasztalható a Facebookról: ameddig a fatalok voltak ott többségben, a legnépsze- 78 rűbb oldalnak számított körükben. Ahogy viszont egyre több felhasználó jelent meg a szülők (sőt a nagyszülők) generációjából, a serdülők úgy döntöttek, hogy keresnek maguknak egy másik közeget, ahol újra a saját kortársaikkal lehetnek. A fel nőttektől való elkülönülés igénye tehát valamilyen formában mindig tetten érhető, és a kor- csoportra, illetve a személyre jellemző identitás alapját jelenti. Mindehhez plusz adalékot jelent, hogy a serdülők zöme sokkal járatosabb az inter net használatban, mint szüleik generációja. Korábban is említettük már, hogy a kor osztályok közötti távolságot növeli az a tény, hogy a fatalok jóval kompeten- sebbek bizonyos területeken, főként az újfajta médiumok használatában. Az identi- 74 L. http://nmhh.hu/dokumentum/162930/lakossagi_internethasznalat_kutatasi_osszefoglalo_2013. pdf 75 Asa Briggs – Peter BurKe: A média társadalomtörténete Gutenbergtől az internetig. Budapest, Napvilág, 2004. 76 rosengren i. m. (20. lj.). 77 Kitta Gergely: Fiatalok, újmédia, identitás. In: apró István (szerk.): Média és identitás. Budapest, Médiatudományi Intézet, 2014. 78 http://hu.socialdaily.com/articles/2014/09/03/instagram-vs-facebook