Page 244 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

242 Médiaszocializáció döket, tapasztalatokat, azaz identitásunk vonatkozó összetevőit, és ha felmerül egy konkrét kérdés (pl. hogy szabad-e fzikai büntetést alkalmazni), azok alapján fo gunk reagálni. Emellett fgyelembe vesszük a kontextust is: illik-e, szabad-e azt monda- nom, amit valójában gondolok, vagy a jelen lévő többi személy elítélne miatta? Egyszerre működnek tehát a belső hajtóerők, identitásunk lehorgonyzott össze te vői, és a kontextus által előírt elvárásoknak való rugalmas megfelelés is. Ugyanígy tör- ténik mindez online térben is: jelen vagyunk teljes személyiségünkkel, de fgyelem- be vesszük annak a felületnek a kimondott vagy kimondatlan szabályait, amelyen éppen vagyunk. Ezzel el is jutottunk a téma következő gyakori kérdéséhez: külön kell-e válasz- tani az offine és az online identitást, két különböző működésmódról beszélhetünk, vagy a kettő tulajdonképpen ugyanannak az identitásnak két eltérő megnyilvánulá- sa azonos szabályszerűségekkel? Ide kapcsolható az internet általános hatásával kapcsolatos diskurzus is, amely azt tárgyalja, hogy milyen hosszú távú változást hoz magával az internet; a kérdés- sel kapcsolatban három irányvonal rajzolódott ki az évek során. Az egyik szerint az internet olyan médium, amely alapvetően pozitív változásokat hoz létre, például a kommunikáció könnyebbsége vagy a gondolkodás jellegzetességeinek átalakulása tekintetében. A másik oldal szerint az új jellemzők, amelyeket az internet hozott magával, inkább negatív hatással bírnak életünkre, példaként említik az internettől való függés veszélyét, a nyelvre gyakorolt lehetséges romboló hatást vagy a szociá- lis kapcsolatok leépülésének lehetőségét. A harmadik megközelítés szerint az inter- net nem képes radikális változások létrehozására, ugyanúgy, ahogy korábban sem történtek alapvető átalakulások új médiumok megjelenésekor. A stabil emberi jel- lemzők, mint például a társ iránti vágy, nem változnak meg nagymértékben pusztán egy új technika megjelenésének hatására. 58 Valószínűsíthetően az identitással kapcsolatban is ezt mondhatjuk el: identitásunk összetevői, illetve azok bemutatása ugyanolyan jellemzőkkel bír, mint a való életben, ebből kifolyólag annak vizsgálata is hasonló fókuszpontokat kell hogy tartalmazzon. A digitális identitás ennek megfelelően nem egy külön „én”, csak a kontextus más, mint a való életben. Mindezek következtében fgyelmünket leginkább arra kell irá- nyítani, hogy az online térben a közeg mint módosító tényező milyen identitáselemek bemutatását serkenti, illetve a többi jelen lévő személy vélt vagy valós elvárásai az egyéni identitás mely összetevőinek bemutatását engedi, és annak mekkora teret ad. A fentiekhez kapcsolódóan elmondhatjuk, hogy az egyén folyamatosan döntési helyzetekbe kerül: mi az, amit megoszthatok másokkal, mely platformon, hozzászól- hatok-e és mit adott témához, lájkoljak-e valamit vagy sem stb. A személyek egyre inkább látják e döntések súlyát, illetve azt, hogy azok eredményeként más és más 58 Krajcsi Attila – Kovács Kristóf – plÉh Csaba: Internethasználók kommunikációs szokásai. In: nyíri Kristóf (szerk.): A 21. századi kommunikáció új útjai. Budapest, MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001. 93–110.