Page 245 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

Berta judit: Identitásfejlődés serdülőkorban 243 kép alakulhat ki róluk. Ezáltal válik a digitális identitás egy része stratégiává: milyen benyomást szeretnék másokban kialakítani, és ezt hogyan érhetem el? Csókay ezt 59 énkomponálásnak nevezi, melynek során az én digitális felépítése történik. Ennek egyik vetülete a Schwabel által Én 2.0-nak nevezett személyes márka, 60 ami kifejezetten a tudatos döntéseken alapszik, és ami azt célozza, hogy online megjelenésünkkel eladhatóvá tegyük saját magunkat. Például a szakmai céljaink megvalósításához elengedhetetlennek tartja, hogy következetesen felépített online imázzsal különböztessük meg magunkat a hozzánk hasonló végzettségű és kompe- tenciájú emberektől, ezzel is növelve a jó pozíciók megszerzésének esélyét. Ez a di- gitális identitás vizsgálatának speciális területe, amellyel kapcsolatban azt mutatják a kutatások, hogy még csak szűk körben mutatkozik meg az ilyesfajta identitás- 61 építésre való törekvés. Mindemellett tudatos elhatározásaink során nemcsak a jelenre, hanem a jövőre is fókuszálni kell: egy mostani döntés (pl. egy fénykép feltöltése) milyen hatással lehet a későbbi életemre? Lehet, hogy most, adott életkorban a fotó helyénvaló, de mi lesz néhány év múlva? Én eltávolíthatom majd a képet a proflomból, de addigra készül-e róla másolat, és az hová kerül? Ide kapcsolható a ma már széles körben ismert „digitális lábnyom” kifejezés (vagy más néven kiber- vagy digitális árnyék), amely azokat az adatkészleteket fedi, 62 amely alapján az egyén azonosítható (pl. adatlapok, fényképek, saját blogok, honla- pok). Ezek a jelek tehát az online tevékenység után maradnak az interneten, és következtetni lehet belőlük az egyén preferenciáira, érdeklődési körére, viszonyu- lásaira. Mind ezekből kifolyólag fontos döntés, hogy mit kívánunk „magunk után hagyni”, milyen azonosítási vagy megismerési lehetőséget biztosítunk másoknak: barátainknak, feletteseinknek, vagy éppen a piackutatóknak és a hatóságoknak. A digitális identitás tehát nyilvános identitás: bárki láthatja, kommentelheti, meg- oszthatja. Ebből kifolyólag az a döntés is mindennapossá válik, hogy mely része az identitásomnak az, amelyet nem szeretnék ennek kitenni; mi az, ami a magánéle- temnek már olyan intim része, amelyet sem offine, sem online formában nem oszta- nék meg másokkal. A döntés nem mindig egyszerű, hiszen itt is érvényesül a mások elvárásainak való megfelelés kényszere és az adott közösségben jellemző normákhoz való igazodás. Ha azt látom, hogy szokás másoknak online megmutatni egy ultra- hangos felvételt a gyerekemről, illetve egy meghitt partneri együttlétről vagy egy étkezés pillanatairól szóló fotó mások szerint helyénvaló egy közösségi oldalon, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy én magam is meg fogom osztani az ehhez 59 http://www.slideshare.net/CsokayAkos/nkomponls-27852424 60 Dan schWaBel: Én 2.0. Építsd online a személyes márkád! HVG, Budapest, 2012. 61 L fehÉr i. m. (50. lj.). 62 O’Hara Kieron – Mischa M. tuffield – Nigel shadBolt: Lifelogging: privacy and empowerment with memories for life. Identity in the Information Society 1 (1), (2008) 155.