Page 248 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

246 Médiaszocializáció titokban tartásával nem kell félnie attól, hogy kiváltja mások rosszallását, emellett kipróbálhatja magát olyan helyzetekben, amelyeket a való életben inkább el kerülne (pl. másokkal való kapcsolat létesítése, ellentmondás másoknak). Az anonimitással kapcsolatban a közvélemény általában nem a fenti álláspontot képviseli, hanem a névtelenség negatív aspektusait és az azzal járó veszélyeket eme- li ki. Ebben természetesen van ráció, hiszen bárki kiadhatja magát bárkinek, így az interakció megbízhatatlanná válhat. Az éberség mellett azonban érdemes fejben tartanunk azokat a pozitívumokat is, amelyeket az anonimitás hozhat magával. Saját kutatásunk alapján a serdülők hasonló álláspontot képviselnek az anoni- 72 mitással kapcsolatban, mint a közvélemény. 236 fő (14–19 év közötti középiskolások) kérdőíves vizsgálatát végeztük el, melynek során arra kértük őket, hogy sorolják fel az anonimitás előnyeit, hátrányait és veszélyeit, illetve számoljanak be arról, hogy ők maguk szoktak-e név nélkül megjelenni az interneten és miért. Az eredmények szerint a minta 42,4%-a (100 fő) szokta használni az anonimitás lehetőségét inter- netezés közben, de mindezt általában azért teszi, hogy ne származzon kára az online je lenlétből (pl. adatlopás, becsapás, zaklatás). 77,9% (184 fő) tudott előnyt kapcsol- ni az anonimitáshoz, de itt is legtöbben a személyes adatok védelmét emelték ki le het séges haszonként. A fentebb említett lehetőséget, hogy belépve egy csoportba az egyén anonim módon nagyobb lehetőségekhez jut az érvényesülésben, a minta 14,4%-a (34 fő) azonosította előnyként. Mindezek alapján azt a következtetést von- hattuk le, hogy a serdülők használják online aktivitásaik során az anonimitás adta előnyöket, de lehet hogy nem ismerik fel teljes mélységében a benne rejlő lehetősé- geket Mindemellett az anonimitás megtartása egyre nehezebb; a web 2.0 korában a leg- népszerűbb felületek a személyazonosság legalább egy részének megadását igénylik. A Facebookon például bizalmatlanságot kelt, ha valaki nem a valódi nevével regiszt- rál, ennek megfelelően a vele való kommunikáció is ehhez igazodik. 73 6.1. Digitális identitás serdülőkorban A következőkben a serdülő korosztály és a média kapcsolatát a korábbiakban már bemutatásra került irányvonalak közül annak mentén fogjuk tárgyalni, amely szerint a fatalok aktív felhasználók, akik bizonyos célok érdekében használják a médiumo- 72 Berta Judit – Mohácsi Ágnes: Serdülőkori anonim jelenlét az online aktivitásban. In: vargha András (szerk.) Kapcsolataink világa: A Magyar Pszichológiai Társaság XXII. Országos Tudományos Nagy gyűlése: Kivonatkötet. Magyar Pszichológiai Társaság, Budapest, 2013. 229. 73 Grace Chou hui-tZu – Nicholas Edge: „They Are Happier and Having Better Lives than I Am”: The Impact of Using Facebook on Perceptions of Others’ Lives. Cyberpsychology, Behavior, and Social Networking 2012