Page 254 - Kósa Éva – Médiaszocializáció
P. 254
252 Médiaszocializáció Ezzel szemben a közösségi oldalakon minden aktivitás megmarad(hat), vissza- kereshető, későbbi reakciók is fűzhetőek hozzá. Tehát azt a benyomást kelti, hogy mindenre érkezhet visszajelzés, ami velem kapcsolatos. Ez egyrészről komoly ön- ismereti forrásként működhet, hiszen a való életben – ahogy az előbb is mondtuk – nem kapok refexiót minden apró lépésemre. A közösségi oldalak színterén viszont kvázi elvárásként jelenik meg, hogy az ismerőseim reagáljanak arra, amit posztolok. Egy vonatkozó vizsgálat eredményei szerint azok a felhasználók, akik gyakran tesznek közzé magukról fotókat, általában azzal a motivációval teszik mindezt, hogy ismerőseiktől elismerést kapjanak. 99 Gyakran halljuk a serdülőktől, hogy őket nem érti meg senki, rájuk senki sem fgyel; ezt a problémát, úgy tűnhet, hogy megoldja az online tevékenység, és az arra érkező visszajelzések. Amit egy közösségi oldalon teszünk, annak mindig lesz kö- zönsége, mindig „fgyel” valaki; ha megosztunk valamit, arra valószínűleg érkezni fog reakció. 100 A kérdés már csak az, hogy ez mennyire rutintevékenység: valóban szépnek ta- lálom a másik ruháját/ haját, viccesnek a kommentjét, elgondolkodtatónak az általa megosztott cikket, vagy pusztán megfelelek annak az elvárásnak, hogy az ismerő- seim által megjelenített tartalmakat kedvelnem kell. Önértékelésünket mindenképpen pozitívan érintik a mások részéről érkező vissza- jelzések, és olyan érzést keltenek bennünk, hogy számíthatunk másokra, és szeretnek minket. De éppen a fent említett rutinlájkolás miatt óvatosnak kell lennünk ezekkel a visszajelzésekkel: lehetséges, hogy nem a valódi viszonyulást tükrözik, számuk és gyakoriságuk inkább a közösségi oldal működésmódjával áll összefüggésben, mintsem a valódi kötődésekkel. Ahogy fentebb említettük, egy közösségi oldal profljának létrehozásakor a dön- tés a mi kezünkben van: mit szeretnénk magunkról megmutatni, mennyire közelít a valósághoz az, amit mások elé tárunk. Az ún. „idealizált virtuális identitás” el - 101 kép zelésen alapuló vizsgálat eredményei szerint az adatlap és a valódi személyiség sok tekintetben különbözik egymástól, ennek megfelelően a profl alapján alkotott be nyomás akár jelentősen is eltérhet attól, amit a való életben formálnánk a személy- ről. Az offine és az online identitás ennek megfelelően számottevően különböz het egymástól, ami hatással lehet a személyes kapcsolatok alakulására is. Ezzel szemben egy másik kutatás szerint a közösségi oldalakon közölt információk és az ottani meg nyilvánulások túlnyomórészt átfedésben vannak az offine személyiséggel, 102 99 David houghton – Adam joinson – Nigel caldWell – Ben Marder: Tagger’s Delight? Disclosure and Liking Behaviour in Facebook: The Effects of Sharing Photographs Amongst Multiple Known Social Circles. University of Birmingham Discussion Paper (2013) 1–34. 100 TurKle i. m. (89. lj.). 101 Adriana M. Manago – Michael B. GrahaM – Patricia M. Greenfield – Goldie SaliMKhan: Self- presentation and Gender on MySpace. Journal of Applied Developmental Psychology 29 (2008) 446–458. 102 BacK et al. i. m. (88. lj.)
   249   250   251   252   253   254   255   256   257   258   259