Page 254 - Kósa Éva – Médiaszocializáció
P. 254
252 Médiaszocializáció Ezzel szemben a közösségi oldalakon minden aktivitás megmarad(hat), vissza- kereshető, későbbi reakciók is fűzhetőek hozzá. Tehát azt a benyomást kelti, hogy mindenre érkezhet visszajelzés, ami velem kapcsolatos. Ez egyrészről komoly ön- ismereti forrásként működhet, hiszen a való életben – ahogy az előbb is mondtuk – nem kapok refexiót minden apró lépésemre. A közösségi oldalak színterén viszont kvázi elvárásként jelenik meg, hogy az ismerőseim reagáljanak arra, amit posztolok. Egy vonatkozó vizsgálat eredményei szerint azok a felhasználók, akik gyakran tesznek közzé magukról fotókat, általában azzal a motivációval teszik mindezt, hogy ismerőseiktől elismerést kapjanak. 99 Gyakran halljuk a serdülőktől, hogy őket nem érti meg senki, rájuk senki sem fgyel; ezt a problémát, úgy tűnhet, hogy megoldja az online tevékenység, és az arra érkező visszajelzések. Amit egy közösségi oldalon teszünk, annak mindig lesz kö- zönsége, mindig „fgyel” valaki; ha megosztunk valamit, arra valószínűleg érkezni fog reakció. 100 A kérdés már csak az, hogy ez mennyire rutintevékenység: valóban szépnek ta- lálom a másik ruháját/ haját, viccesnek a kommentjét, elgondolkodtatónak az általa megosztott cikket, vagy pusztán megfelelek annak az elvárásnak, hogy az ismerő- seim által megjelenített tartalmakat kedvelnem kell. Önértékelésünket mindenképpen pozitívan érintik a mások részéről érkező vissza- jelzések, és olyan érzést keltenek bennünk, hogy számíthatunk másokra, és szeretnek minket. De éppen a fent említett rutinlájkolás miatt óvatosnak kell lennünk ezekkel a visszajelzésekkel: lehetséges, hogy nem a valódi viszonyulást tükrözik, számuk és gyakoriságuk inkább a közösségi oldal működésmódjával áll összefüggésben, mintsem a valódi kötődésekkel. Ahogy fentebb említettük, egy közösségi oldal profljának létrehozásakor a dön- tés a mi kezünkben van: mit szeretnénk magunkról megmutatni, mennyire közelít a valósághoz az, amit mások elé tárunk. Az ún. „idealizált virtuális identitás” el - 101 kép zelésen alapuló vizsgálat eredményei szerint az adatlap és a valódi személyiség sok tekintetben különbözik egymástól, ennek megfelelően a profl alapján alkotott be nyomás akár jelentősen is eltérhet attól, amit a való életben formálnánk a személy- ről. Az offine és az online identitás ennek megfelelően számottevően különböz het egymástól, ami hatással lehet a személyes kapcsolatok alakulására is. Ezzel szemben egy másik kutatás szerint a közösségi oldalakon közölt információk és az ottani meg nyilvánulások túlnyomórészt átfedésben vannak az offine személyiséggel, 102 99 David houghton – Adam joinson – Nigel caldWell – Ben Marder: Tagger’s Delight? Disclosure and Liking Behaviour in Facebook: The Effects of Sharing Photographs Amongst Multiple Known Social Circles. University of Birmingham Discussion Paper (2013) 1–34. 100 TurKle i. m. (89. lj.). 101 Adriana M. Manago – Michael B. GrahaM – Patricia M. Greenfield – Goldie SaliMKhan: Self- presentation and Gender on MySpace. Journal of Applied Developmental Psychology 29 (2008) 446–458. 102 BacK et al. i. m. (88. lj.)