Page 257 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

Berta judit: Identitásfejlődés serdülőkorban 255 8.2. Digitális identitás és médiaglobalizáció A fentiekben többször is megfogalmaztuk, hogy az internet demokratikus műkö- désmódja számos új lehetőséget biztosít az egyén számára az önkifejezés tekinteté- ben: az egyes oldalak moderációs alapelveinek való megfelelés mellett gyakorlatilag bármilyen vélemény kinyilvánításra kerülhet. Nem szabad azonban elfelejtkeznünk arról, hogy ennek a „szabadságnak” a ke- reteit tulajdonképpen nem az egyén határozza meg, hanem a transznacionális vál- lalatok (mint pl. a Google) által kialakított technikai platformok determinálják, ame- lyek ezáltal globális kulturális piacot alakítanak ki . Ma már elmondhatjuk, hogy 110 az in ternet legnépszerűbb felületei néhány gigavállalat kezében vannak, ami önma- gában megkérdőjelezi az egyén tényleges választási szabadságát és a működésmód demokratikus mivoltát. Emellett tudható, hogy ezek a vállalatok az online jelenlét és tevékenység meg- fgyelését például a vásárlói viselkedés feltérképezésére és befolyásolására használ- ják, „elbújva” a kapcsolatépítés és információszerzés lehetőségének biztosítása mögé. Bár a digitális médiumok egyre sokszínűbbé válnak, mégis elsősorban a repre- zentációk globális terjedéséhez járulnak hozzá, így akár a helyi kultúrák homoge- nizálását is eredményezhetik. A homogenizált technológia pedig behatárolja, hogy 111 miként lehetünk jelen egy online felületen: a Facebookon saját proflunk megalko- tásának keretei eleve adottak, a másokkal való kapcsolatfelvétel (ismerősnek jelölés, bökés, kérdések) szabályai előre meghatározottak. Az online identitás megnyilvá- nulásai így hovatovább nem a korábban bemutatott szerzők elképzelései szerinti szabadságeszményt teljesítik be, hanem tulajdonképpen egy keretrendszer szerinti énbemutatás-lehetőséghez alkalmazkodnak. Miként tudom magam online defniál- ni? A legnépszerűbb oldalak mondják meg erre a választ: megosztásokkal, kom- mentekkel, képekkel. Ezzel tulajdonképpen azt az utat jelölik ki, amely mentén meghatározhatom magam online térben. El lehet ettől térni, a lehetőség adott min- denki számára, hogy saját elképzelései szerint nyilvánuljon meg pl. egy honlap se- gítségével, de ez csökkenti az elérhetőséget, létrehozza az egyénben a „kimaradok valamiből” érzést, hiszen mindenki máshol aktív, mint én. Alkalmazkodnom kell tehát a leggyakrabban használt felületek adta keretekhez, melynek következtében saját magam bemutatása is idomul ahhoz a kontextushoz, ami csökkentheti a digi- tális identitás gazdagságát, rejtve hagyhatja számos aspektusát. 110 Bayer József: Globális média, globális kultúra. Magyar Tudomány 6, 2002. 111 Roger silverstone: Miért van szükség a média tanulmányozására? Budapest, Akadémiai, 2008.