Page 262 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

260 Médiaszocializáció magában, amelyeket a személynek saját maga, illetve mások (a közvetlen környezet, a társadalom) elvárásai alapján birtokolnia kellene. Idetartoznak például kötelezett- ségeink. Az ideális és elvárt énkép másoktól érkező, illetve belülről, saját magunk- kal szemben felállított jellemvonásai azok, amelyek az énkép vezérfonalaként szol- gálnak. Attól függően, hogy mennyire áll távol egymástól az, amilyenek vagyunk, és az, amilyenek lenni szeretnénk, illetve amilyennek lennünk kellene, pozitív vagy negatív érzelmi válasz indukálódik. 11 Az énkép fogalmának szerteágazó szakirodalmában a fogalom fajtáján és tarto- mányain túl annak természetét is meghatározhatjuk. Következésképp beszélhetünk az énkép úgynevezett kognitív komponenséről, mely kifejezetten az önmagunkra vonatkozó tudást, konkrét ismereteinket foglalja magában. Emellett elkülöníthető az énképnek egy affektív (érzelmi) oldala is, mely sokkal inkább énünk irányába kialakított attitűdjeink, érzelmeink, értékeléseink mentén jellemezhető. Utóbbi, af- fektív komponens tekinthető tulajdonképpen az egyén önértékelésének. 12 Az önértékelés a pszichológia tudományának egy nagyon fontos konstruktuma, hiszen központi szerepe van az egyén önmagához való viszonyának meghatározásá- ban, az őt ért tapasztalatok, élmények értékelésében, valamint általánosságban se- 13 gíti a viselkedés és egyes érzelmi állapotok magyarázatát. Az önértékelés összetett 14 és sokszínű fogalom. A szociálpszichológia ágazatának népszerű területe, mellyel az elmúlt évtizedekben nagy számban foglalkoztak a kutatók. A fogalomról való gon- dolkodásban, a jelenség megközelítésében azonban változások történtek az évek során. Az önértékeléssel kapcsolatos értekezések leggyakrabban emlegetett szerzője Morris Rosenberg, aki szerint „az önértékelés az önmagunk iránti kedvező vagy 15 kedvezőtlen, tartós attitűd”. Ezzel a szerző a globális önértékelés fogalmát fektette le. Eredeti koncepciójában az önértékelésen belül az önbizalmat és önmagunk alá- becsülését különböztette meg, mely a későbbiekben az értékek pozitív-negatív ská- lázását tette lehetővé a könnyebb értelmezhetőség érdekében. A globális önértékelés nagyban hozzájárul az egyén olyan pszichológiai jellemzőinek alakulásához, mint a jóllét. Az embernek ugyanis alapvető szükséglete, hogy szelfjének értékességét 11 E. Tory higgins: Self-Discrepancy: A Theory Relating Self and Affect. Psychological Review 94, 3 (1987) 319–340. 12 várnagy Priszcilla: Az önértékelés szintjén túl: a stabilitás, mint önálló dimenzió vizsgálata alter­ natív és hagyományos gimnáziumban. Tudományos Diákköri Dolgozat, Budapest, ELTE, 2005. 13 Michael H. Kernis: Toward a Conceptualization on Optimal Self-Esteem. Psychological Inquiry 14 (2003) 1–26. 14 Susan harter: Causes and consequences of low self-esteem in children and adolescents. In: Jackie frost – Stuart McKelvie (eds.): Self-Esteem and Body Satisfaction in Male and Female Elementary School, High School, and University Students. Sex Roles 1/2. (2004). 51. 15 Morris rosenBerg: Society and the Adolescent Self-Image. In: DeMetrovics Zsolt – KöKönyei Gyöngyi – Oláh Attila (szerk.): Személyiséglélektantól az egészségpszichológiáig. Tanulmányok Kulcsár Zsuzsanna tiszteletére. Budapest, Trefort, 2007. 23.