Page 267 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

visy petra: Énkép és önértékelés a web 2.0 korában 265 keresztül va lósul meg, így a szülők, nevelők és kortársak kapcsolatrendszerén túl a tömeg kom munikáció szocializációban kiemelten jelentős szerepét is szem előtt kell tar tanunk. 43 A következő, rövid áttekintésben a korábbi médiumok, főbb jellemzőik és az önértékelés kapcsolatának felvillantásával a fejezet későbbi részeiben részletesen bemutatásra kerülő médium, az internet hozta változások érzékeltetéséhez kívánok összehasonlítási alapot nyújtani. A televízió a 20. század végére költözött be a legtöbb család otthonába. A kezdeti néhány csatorna tartalom szerint elkülönülő, számtalan csatornává nőtte ki magát az évek során. Míg a korábbi, Eco révén őstelevíziónak nevezett televízió az akkori 44 ember által értékesnek tartott tartalmak bemutatását célozta meg, pozitív, ugyanak kor reális modelleket állítva a fogyasztók elé, addig a később neotelevízióként számon tartott médium egy sajátos valóságot hozott létre és tárt a befogadók elé. A neo te le- vízió esetében a hagyományos értékektől távol helyezkedve gyakran a szokottól el té- rő magatartásokat, jellemvonásokat részesítik előnyben a bemutatni kívánt tartalmak összeállításakor. Többféle szemléletmódra lehetőséget ad, nem egy, hanem számos 45 értéket felvillant, viszonylagossá téve ezáltal a normalitás fogalmát. 46 A televízió tehát mindkét korszakában számottevő befolyást gyakorolt arra, hogy a befogadók miként értelmezik a valóságot. A televíziózás kapcsán fontos tisztázni, hogy mely tartalmak hihetőek és valóságosak, és melyek csak fkció részei. Ami valóságosnak tűnik, az erősebb érzelmi választ is eredményezhet a nézőben. Az életkor előrehaladtával a realitás és a fktív tartalmak közötti különbség felismerése egyre kifejezettebb. Így a bemutatott tartalmak realitása a fatalabb korosztályok 47 esetében kifejezett fgyelmet érdemel, hiszen ebben a korban az egyén még nem látott eleget a világból ahhoz, hogy objektíven tekintsen a látott tartalmakra, és megfelelően elkülönítse azokat a valóságtól. Ebből kifolyólag negatív befolyással lehet a gyerekek, fatalok mind értelmi, mind érzelmi, mind társas fejlődésére. 48 A gyerekek szocializációját vizsgálva tehát korántsem elhanyagolható a népszerű audio vizuális médium. A televízió hatásainak vizsgálata kapcsán ugyanis számos olyan eredményről tudunk, melyek alátámasztják, hogy a televízió által közvetített információk befolyásolják, hogy miről miként vélekedünk, hogy adott esetben ho- gyan választunk, hogyan szűrjük és kategorizáljuk az információkat, miként érzünk, 43 Berta Judit: A 12–17 évesek érték­ és modellpreferenciái a médiahasználat függvényében. (PhD) disszertáció. ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, 2010. 44 TerestyÉni Tamás: Kommunikációelmélet: a testbeszédtől az internetig. Budapest, Typotex, 2006. 45 Umberto Eco: Sette anni di desiderio. Id.: Berta Judit: A 12–17 évesek érték­ és modellpreferen­ ciái a médiahasználat függvényében. Doktori (PhD) disszertáció. ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, 2010. 46 Berta i. m. (43. lj.) 8. 47 vajda–Kósa i. m. (7. lj.) 48 Kósa Éva: Gyerekek, serdülők és a média. In: Vajda Zsuzsanna – Kósa Éva: Neveléslélektan. Budapest, Osiris, 2005.