Page 271 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

visy petra: Énkép és önértékelés a web 2.0 korában 269 a blog vezetője véleményeivel, meglátásaival, olykor művészi alkotásnak is minősít- he tő posztjaival közösségeket érhet el, akik a kommentelés lehetőségével élve rea- gálhatnak az olvasottakra. A web 2.0 további ismert hozadékai a különböző kö- 69 zösségi oldalak, ahol a virtuális közösség tagjai „személyesen vagy találkoznak, vagy nem találkoznak, és számítógépes hírfelületek és hálózatok közvetítésével eszmecserét folytatnak.” 70 Ma már számos közösségi oldal áll a rendelkezésünkre, ahol információkat oszt- hatunk meg magunkról és szerezhetünk másokról. Ezek sok esetben bizonyos spe- cifkus szolgáltatásra épülnek. A 25 millió felhasználóval büszkélkedhető We Heart It képek feltöltésére, nézegetésére és véleményezésére alkalmas közösségi oldal. Ugyancsak ismert és széles körben elterjedt felület az Instagram. Az Instagram olyan képmegosztó közösségi oldal, mely csak az okostelefonokról érhető el, és alkalmas arra, hogy a telefonnal készített képet a felhasználó azonnal megoszthassa az őt követőkkel, mindezt a kép szerkesztésére alkalmas különféle effektek használatának lehetőségével. Egyre aktívabb és szélesebb felhasználói kört tudhat magáénak a ké- pek és mozgóképek, szövegek, idézetek gyűjtőhelyéül szolgáló Tumblr is. Ezeken kívül egyes közösségi oldalak lehetőséget teremtenek felhasználóik számára, hogy megjelöljék, épp hol tartózkodnak, vagy cégeket, üzletembereket felkeresve és ön- életrajzukat megosztva állást találjanak (LinkedIn). Az eddig felsorolt web 2.0-s al kalmazásokat tekintve tehát látszik, hogy bárki megoszthat az adott oldalon adek- vát információt, melyet a közösség többi tagja lát, értékel, véleményez, rögtön visz- szajelezve ezzel a forrásnak. Általánosságban a kapcsolatteremtés, a privát infor- mációközlés, a csoportokhoz, közösségekhez tartozás a legnagyobb felhasználói számmal bíró közösségi oldalak sajátja (Facebook, Twitter, MySpace). 71 A Facebookon keresztül bármilyen információ megosztása a leggyorsabban és a legszélesebb rétegeket elérve zajlik. Maga Zuckerberg, a Facebook kitalálója így fogalmaz erről: „A legjobb, legegyszerűbb szolgáltatás, ami a lehető legegyszerűbbé teszi az emberek számára az információmegosztást”. Egy kép feltöltése, egy link bemásolása, egy telefonszám vagy egy cím kiírása az üzenőfalra pár másodpercet vesz igénybe, s az az egyén minden ismerőse számára látható lesz. A lájkolás, illetve kommentelés révén pedig az ismerősök ismerősei is bármihez könnyen hozzáférhet- nek. Az információ megosztás hátrányainak kivédésére a megosztó szűkítheti a kört, hogy az adott információt mely ismerősei láthatják, sőt, meg is szólíthatja őket, ami- ről értesítést kap minden egyes megszólított felhasználó. A közösségi hálók népsze- rűsége drasztikusan 2008-tól kezdve nőtt, amikor a Nielsen Company bejelentése szerint a közösségi oldalakon eltöltött idő az e-mail fogadásokkal és küldésekkel töltött időt túllépte. Az egész világra vonatkozóan 63%-os növekedést tapasztaltak. 69 MerKovity i. m. (66. lj.) 11. 70 David KirKpatricK: A Facebook jelenség. Egy bennfentes sztorija a cégről, amely összeköti a vilá­ got. Budapest, Gabo, 2011. 78. 71 MerKovity i. m. (66. lj.) 11.