Page 274 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

272 Médiaszocializáció 4. A Facebook-használat pszichológiája Az ember alapvető igénye, hogy közösséghez tartozzon, bizonyos csoportokkal kö- zös tevékenységeket folytasson, tapasztalatairól, véleményéről beszámoljon. Mind- ezekhez kitűnő lehetőséget nyújt a világháló, elsősorban a különféle közösségi ol- dalak, melyek rendszeres használata a személyes találkozások nehézségének átívelésével egyfajta egyenlőségteremtő szereppel bír. A közösségi hálóknak köszönhetően a fatalok számára megkönnyített a kapcso- latépítés, információszerzés, azonos érdeklődési körű csoportok felkutatása, külön- féle szerepek kipróbálása, véleménynyilvánítás, mindez a szemtől szemben történő in terakciók kizárásával. A különféle szerepek kipróbálása a szocializációt, az infor- mációcsere a tanulást, a vélemények megosztása és az arra kapott reakciók a szemé- lyi ségfejlődést segítik, melyek rávilágítanak mind a közösségi hálók előnyeire, mind azok pszichológiai jelentőségére. 83 A felsoroltak mögött két alapvető szükséglet látszik kirajzolódni. A valahova tartozás szükséglete és az önmagunk bemutatásának szükséglete markáns motivá- ciója a közösségi oldalak, így a Facebook használatának is. 84 4.1. A valahova tartozás szükséglete A valahová tartozás fogalma Abraham Maslow munkáiban fedezhető fel. Maslow szükségletpiramisának harmadik és egyben középső szintjére helyezi a szeretet és valahová tartozás szükségleteit. Maslow értelmezésében a valahová tartozás szük- séglete az elemi szükségleteknél – evés, ivás, alvás, fzikai és pszichés biztonság – kevésbé sürgetőbb, ugyanakkor azoknál magasabb rendű, emberibb. A szeretést és szeretve levést, a kapcsolatok kialakítását, valamint a kisebb-nagyobb közösség- hez tartozást meríti ki a fogalom. 85 A valahová tartozás számos közösségi oldallal foglalkozó kutató szerint a barát- ságok kialakításának és fenntartásának, szerelmi kapcsolatok kiépítésének és egyéb szociális kapcsolatok támogatásának lehetősége révén nyer teret. A Facebook kez- deti alkalmazásakor a felhasználók még kevés ismerőssel rendelkeznek, ami pon- tosan a valahová tartozás szükségletéből kiindulva arra sarkallja őket, hogy számu- kat növeljék, amit pedig a közösségi oldal gyakoribb használatával érhetnek 83 NÉMeth Ágnes: Közösségi média és gyermekvédelem. In: GaBos Erika (szerk.): A média hatása a gyermekekre és fiatalokra IV. Balatonalmádi, Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület. 2007. 197–201. 84 Ashwini NadKarni – Stefan G. HofMann: Why do People use Facebook? Personality and Individual Differences 52, 3 (2004). 243–249. 85 Charles S. Carver – Michael F. Scheier: Személyiségpszichológia. Budapest, Osiris, 2006.