Page 279 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

visy petra: Énkép és önértékelés a web 2.0 korában 277 5. Facebook és önértékelés Az önértékelés fogalmának összetettségét szem előtt tartva nem meglepő, hogy a Facebook-használattal együtt vizsgálva ugyancsak többféle, gyakran egymással ellentétes eredmények és megállapítások születtek. A következőkben ezeket fogom áttekinteni 5.1. A Facebook-használat és az önértékelés közti negatív kapcsolat mellett szóló elméletek 5.1.1. Az objektív én-tudatosság elmélete A közösségi hálók – így a Facebook – és az önértékelési mutatók együtt járását magyarázó egyik elmélet az objektív én-tudatosság (a továbbiakban: OSA) elméle- te, a szelffel kapcsolatos korai elméletek egyike. Duval és Wicklund a tudatosság énre vonatkozó minőségét ragadják meg és járják körül. Feltételezéseik szerint bi- zonyos külső ingerek megtapasztalása által tájékozódik a személy saját létezéséről, vagyis önmagára mint tárgyra fókuszál, fgyelmét befelé – tudatosságára, testére, személyes történetére, énjének egyéb aspektusaira – irányítja. Az objektív én-tuda- tosság állapotát kiváltó külső inger például, ha az egyén szembesül saját tükörké- pével, visszahallja hangját, valamiféle kisebbségi pozícióba kerül, a nevén szólítják, életéről kérdezik, önmagáról készült fotót vagy videót lát, vagy esetleg bármiféle, életével kapcsolatos információval találkozik. Az én-tudatosságon belül egyéni és 103 közösségi én-tudatosságot különböztet meg a szakirodalom. Míg előbbibe az egyén érzelmei, motivációi, gondolatai tartoznak, addig utóbbi arra mutat rá, hogy mások hogyan látják az egyént. Duval és Wicklund a tudatosan irányított fgyelemben 104 látják az önértékelés alakulásának lényegét. Érvelésük szerint ugyanis általa a sze- mélyek különféle mintákhoz, irányadó sablonokhoz hasonlítják magukat. Attól kezdve, hogy a személy szembesül a társadalom normáival, a helyes viselkedés sztenderdjeivel, saját énjét kezdi alakítani az alapján, amilyen lenni szeretne, vagy amilyennek szerinte lennie kellene A normák és az én közötti meg nem felelés 105 vagy diszkrepancia egy kellemetlen érzelmi állapotot generálva egyrészt sarkallhat- 103 T. Shelley Duval – Robert A. WicKlund: A theory of objective self­awareness. New York, Academic Press, 1972. In: Paul J. Silvia – T. Shelley Duval: Objective Self-Awareness Theory: Recent Progress and Enduring Problems. Personality and Social Psychology Review 5, 3 (1972). 230–241. 104 Charles S. Carver – Michael F. Scheier: Attention and Self-Regulation: A Control-Theory Approach to Human Behavior. In: Michel Tuan PhaM – Caroline GouKens – Donald R. LehMann – Jennifer Ames Stuart: Shaping Customer Satisfaction Through Self-Awareness Cues. Journal of Marketing Research 47 (2010). 920–932. 105 Michael F. Scheier – Charles S. Carver: Self-directed attention and the comparison of self with standards Journal of Experimental Social Psychology 19, 3 (1983). 205–222.