Page 284 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

282 Médiaszocializáció Az önértékelés fogalmának szakirodalmi áttekintéséből kitűnt, hogy egy összetett fogalomról van szó. Tekintet nélkül az önértékelés típusaira, minden embernek van egy alapvető szükséglete arra, hogy növelje és/vagy csökkentse azt. Az online 123 én-bemutatás már kifejtett előnyeiből kiindulva feltételezhető, hogy az alacsony önértékelésű emberek lelkesen igyekeznek bekapcsolódni online aktivitásokba, hogy ezáltal növelhessék önértékelésüket. A Facebook és önértékelés pozitív együtt já- 124 rása mellett elköteleződők a velük ellentétes véleményeket vallókkal szemben éppen a gyakoribb Facebook-használatban, annak intenzitásában, valamint az önreklámo- zó fényképek és információk feltöltésében látják az önértékelés növekedésének le- hetőségét. Itt fontos megemlíteni, hogy nehéz az effajta együtt járások irányának 125 megállapítása, hiszen nem tudhatjuk, hogy az alacsony önértékelés eredményez-e több Facebookon-eltöltött időt, vagy a nagyobb Facebook-aktivitás vezet az önérté- kelés hanyatlásához. Mirnics vizsgálati eredményei szerint a Facebook intenzív használata azoknál a személyeknél kapcsolható össze az önértékeléssel, akik számára kifejezett fontos- sággal bír a külső megjelenés az önmagukról hozott ítéletekben. A szerző továbbá szoros együtt járást fedezett fel a Facebookra feltöltött fényképek száma, azok meg- osztása s a személy külső megjelenése között. 126 5.2.3. Facebook, nárcizmus és önértékelés A Facebook önértékelésre gyakorolt kedvező hatása mellett szólnak azok a vizsgá- latok is, amelyek a nárcizmus és a Facebook-használat közötti kapcsolat feltárását 127 célozzák meg. A szakirodalom e szeletének érvelése szerint ugyanis a magas nár- cizmus gyakran jár együtt alacsony önértékeléssel. Ezek a személyek pedig azért használják a Facebookot és más közösségi oldalakat, mert meg vannak győződve arról, hogy ismerőseik kifejezett érdeklődéssel fordulnak megnyilvánulásaik, akti- vitásaik és életük történései felé. A Facebook lehetővé teszi számukra az önrek- 128 lámozást, melyet alkalmazva védik, illetve növelik önértékelésüket. Így nem meg- lepő, hogy a magasabb nárcizmus értékekkel és ezáltal legtöbbször alacsony 123 Nicole C. KraMer – Stephan Winter: Impression management 2.0. Self-Presentation on Social Networking Sites and its Relationship to Personality. Journal of Media Psychology 20 (2008). 106–116. 124 MehdiZadeh i. m. (112. lj.) 22. 125 tucKer i. m. (17. lj.) 4. 126 Mirnics Zsuzsanna – Tóth József: Önértékelési kontingenciák, kötődés és Facebook-használat. Alkalmazott Pszichológia 14, 1 (2014). 133–148. 127 A narcisztikus személyek felnagyítják saját fontosságukat, és folyamatosan elvárják az őket kö rülvevőktől, hogy szolgálják, figyelemmel kísérjék és dicsérjék személyüket. 128 Elliot T. PaneK – Yorios Nardis – Sara Konrath: Defning social networking sites and measuring their use: How Narcissists Differ in Their Use of Facebook and Twitter. Computers in Human Behavior 29 (2013).