Page 283 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

visy petra: Énkép és önértékelés a web 2.0 korában 281 lyi ség, amit online kifejeznek, szociálisan sokkal vonzóbbnak tűnik, mint amilyenek ők maguk valójában. 120 Walther hiperperszonális elméletében a személyes interakciók kizárólagosságát hangsúlyozókkal szemben amellett érvel, hogy a számítógépen és más elektronikus eszközön keresztül történő kommunikációnak és kapcsolatteremtésnek is számos előnye van, mint például a barátságos és intim atmoszféra megteremtésének lehe- tősége, mely a szerző szerint az anonimitásnak köszönhetően rövidebb idő alatt és könnyebben megvalósul, mint sok esetben a személyes találkozásokkor. Az online kommunikáció anonimitása Walther meglátása szerint hozzásegíti a felhasználókat énképük optimalizálásához, megteremtve ezzel a nyugodt interakció feltételeit. A hi- per per szonális elmélet rávilágít arra, hogy online környezetben a személyek gondo- san, alaposan és jól átgondoltan szerkeszthetik meg én-bemutatásukat, vagyis erősen kontrollálják és szelektálják az önmagukról megosztott információkat. A szelektív én-bemutatás mögött számos motiváló tényező húzódhat meg, mint például a szociá- lis kívánatosság, a rendelkezésre álló idő, vagy éppenséggel a képesség egy célve- zérelt kommunikáció megszerkesztésére. Az online történő én-bemutatás rendszerint különösen pozitív benyomást kelt, és ez az én-bemutatás könnyen válhat szerves részévé annak, ahogy önmagunkra tekintünk, vagyis hatással lehet önképünkre. 121 Mindezek fényében az objektív én-tudatosság elméletével szemben a hiperperszonális modellben leírtak alapján azt várhatjuk, hogy a Facebook-használat és a Facebook- proflon folytatott tevékenység pozitív befolyással lesz az önértékelés alakulására. Egy amerikai kutatópáros, Gonzales és Hancock arra voltak kíváncsiak, hogy a Facebook-felhasználók önértékelésének alakulásában az objektív én-tudatosság vagy a hi perperszonális modell tézisei érvényesülnek-e. Kísérletükben a vizsgálati személyeket egyik helyzetben tükör elé, másik helyzetben Facebook-profljuk elé, harmadik helyzetben mindezektől mentesen egy asztalhoz ültették, majd 3 perc után tesztelték önértékelésüket. A vizsgálati személyek a Facebook-profljuk előtt eltöltött 3 perc után magasabb önértékelésről számoltak be, mint a másik két kísérleti hely- zetben, amit a szerzők a hiperperszonális modell helytállóságaként értelmeztek. 122 5.2.2. Facebook-aktivitás és önértékelés A Facebook önértékelésre gyakorolt áldásos hatását a hiperperszonális modellen kívül más szemszögből kiindulva is igyekeztek megállapítani. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a két változó között feltételezett pozitív együtt járást alátámasztó vizsgálatok jelentős része elsősorban a külső önértékelésre fókuszált. 120 gonZales–hancocK i. m. (109. lj.) 22. 121 Alison Attrill: Sharing Only Parts of Me: Selective Categorical Self-Disclosure Across Internet Arenas. International Journal of Internet Science 7, 1 (2012). 55–77. 122 gonZales–hancocK i. m. (109. lj.) 22.