Page 281 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

visy petra: Énkép és önértékelés a web 2.0 korában 279 nem csak offine, hanem online világunkban is találkozhatunk a jelenséggel. A Face- book ugyanis kitűnő terep arra, hogy minél több emberrel kapcsolatba lépjünk, és róluk minél több információt összegyűjtsünk. A képek, állapotfeltöltések, megosz- tások segítségével könnyen informálódhatunk a másik emberről, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a szemtől szembeni kommunikációval ellentétben a Face- bookon zajló bárminemű kommunikáció hozadéka az is, hogy a felek gyakran nem ismerik egymást személyesen, így az online tapasztalt, hiányos információk alapján alkotnak ítéletet egymásról, a másik életéről. Ahogy a mindennapi életben, úgy 111 a Facebookon is mindenki igyekszik a legjobb képet mutatni önmagáról másoknak, akár megdöbbenést kiváltva is vele. Ennek megfelelően válogatják ki – előnyös fényképek, előnyös tulajdonságok – és osztják meg a róluk szóló információkat. 112 A felhasználók a képek, állapotfeltöltések és megosztások segítségével könnyen informálódhatnak a másik ember párkapcsolati státuszáról, bizonyos élettörténé seiről (esküvő, vakáció, sikerek), kinézetéről, elfoglaltságairól (hobbi, munka, bevásárlás), melyek sok esetben határozott képet festenek a személy boldogságáról, életének minőségéről, jóllétéről. A hírfolyamban tehát nagyobb valószínűséggel találkoznak pozitív, mint negatív információkkal. Ebből kifolyólag a felhasználók, társas össze- hasonlítást alkalmazva, olyan következtetésre juthatnak, hogy az ő életük közel sem olyan izgalmas, érdekes, sokszínű és sikeres, mint a többi emberé, ami előny telen összehasonlítás révén önértékelésük csökkenéséhez és életük előnytelen megíté lésé- hez vezethet. Az imént leírt folyamat mögött az alapvető attribúciós hiba húzódik 113 meg, mely fogalom értelmében hajlamosak vagyunk a látott és tapasztalt viselkedé- se kért a személy egy adott, stabil tulajdonságát felelőssé tenni, és ezt általánosítani. 114 Minél többet és minél inkább bevonódva használja valaki a Facebookot, annál nagyobb eséllyel és rendszerességgel találkozik olyan tényekkel az üzenőfalon, ame- lyek hatására úgy érezheti, az élet nem igazságos, mert az ő életénél mindenkié jobban alakul. Ezt bizonyítja a mintegy 1000 fős svéd mintán végzett felmérés ered- ménye is, miszerint a Facebook-használat és az önértékelés, valamint az összehason- lító magatartás gyakorisága és az önértékelés között szignifkáns negatív kapcsolat van, vagyis minél gyakrabban használja valaki a Facebookot, annál nagyobb esély- 115 lyel hasonlítja magát másokhoz, ami önértékelésének csökkenését eredményezheti. A Facebookon alkalmazott összehasonlító magatartáson túl a Facebook haszná- latának egyéb komponense is vezethet az önértékelés csökkenéséhez a kutatási ered- mények értelmében. Egy nemrég megjelent ausztrál tanulmányból például kiderül, 111 Denti et al. i. m. (75. lj.) 14. 112 Soraya MehdiZadeh: Self-Presentation 2.0: Narcissism and Self-Esteem on Facebook. Cyber­ psychology, Behavior and Social Networking 13, 4 (2010). 113 Hui-Tzu Grace Chou – Nicholas Edge: They Are Happier and Having Better Lives than I Am’: The Impact of Using Facebook on Perceptions of Others’ Lives. Cyberpsychology, Behavior and Social Networking 15, 2 (2012). 114 sMith–MacKie i. m. (10. lj.) 2. 115 Denti et al. i. m. (75. lj.) 14.