Page 278 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

276 Médiaszocializáció Veszelszki Ágnes egy nagy kiterjedésű vizsgálatában Facebookra feltöltött pro- flképeket elemzett és vont le azokból következtetéseket. Az igazolványképhez ha- sonló, archangsúlyos proflképek preferenciáját találta az egész alakos képekkel szemben. A képek manipulálása és a képszerkesztő programok alkalmazása inkább a fatalabb, 18 éven aluli korosztály lányainak sajátja, az idősebbekre kevésbé jel- lemző. A középiskolás korosztály körében népszerűek a baráti társasággal, partner- rel közösen készített fényképek, az egyetemisták a fotópartnert inkább pózolás cél- jából választják. A szerző tapasztalatai alapján akadnak olyanok is, akik önmaguk helyettesítőjeként valamilyen rajzot, természeti képet, állatot töltenek fel a közössé- gi oldalra. Ez azonban ritka a fatalabbak körében, inkább az idősebb, 30 év feletti felhasználókra jellemző. Fontos kérdés a proflképek vizsgálatakor, hogy vajon a sze- mély valós énjét mutatja-e be, vagy egy ideális, elvárt ént prezentál az ismerősök felé. 101 Vannak szerzők, akik a fentebb leírt megállapításokkal ellentétes véleményt val- lanak. Back és munkatársai az úgynevezett „real-life” hipotézist támogatva amellett érvelnek, hogy az online közösségi oldalak felhasználói a valódi személyiségüket kommunikálják és jelenítik meg online interakcióikban, ahelyett, hogy egy ideális képet festenének le magukról. A szerzők a közösségi oldalakra egy kiterjesztett társas környezetként tekintenek, amelyben a felhasználók valódi karakterüket be- mutatva tudnak valódi interperszonális kapcsolatokat kiépíteni. Ezenkívül pedig rámutatnak arra, milyen nehéz lenne kontrollálni a mások által rólunk megosztott információkat, illetve elkerülni a barátok felelősségre vonását egy nem valós karak- tervonás megjelenítésekor. 102 Az eddig leírtak rávilágítanak arra, hogy a Facebook használata kapcsán elke- rülhetetlenek az olyan alapvető pszichológiai fogalmak, mint a valahova tartozás vagy az én-bemutatás. Mindezek fényében nem meglepő, hogy a legtöbb Facebookkal kapcsolatos kutatásban kísérletet tesznek arra, hogy a Facebook-profl jellegzetes- ségei és a Facebookon tanúsított magatartás alapján következtetéseket vonjanak le a profl tulajdonosáról. Gondolhatunk itt olyan információkra, melyek a személy kapcsolati státuszáról, bizonyos demográfai adatairól, esetleg kultúrájáról tudósí- tanak. Ezenkívül azonban a profltulajdonos olyan pszichológiai változóiról, jelleg- zetességeiről is ismereteket szerezhetünk, mint egyes személyiségjegyei, szubjektív jólléte, szociális kapcsolatokban tanúsított magatartása, illetve önértékelése. 101 VesZelsZKi i.m. (3. lj.) 1. 102 Mitja D. BacK – Juliane M. Stopfer – Simine VaZire – Sam Gaddis – Stefan SchMuKle – Boris Egloff – Samuel D. Gosling: Facebook Profiles Reflect Actual Personality, Not Self-Idealization. Psychological Science. 21, 3 (2010). 372–374.