Page 280 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

278 Médiaszocializáció ja arra az egyént, hogy a rés csökkentésére erőfeszítéseket tegyen, ugyanakkor ne- gatív kimenetelhez is vezethet. Utóbbi esetében a személy elkerül minden olyan helyzetet, ami a diszkrepanciára emlékezteti, véget vetve ezzel az összehasonlítás folyamatainak és így önmaga értékelésének. Érdemes azonban szem előtt tartani, 106 hogy a diszkrepanciára adott reakciókban is eltérések tapasztalhatók ember és em- ber között, vagyis az elvárt sztenderdek és a szelf közötti meg nem felelésre adott reakció nagyban függ attól, hogy a személy képesnek tartja-e magát a diszkrepancia feloldására. Az elmélet kitalálói ezzel elsősorban az objektív én-tudatosság nega- 107 tív hozadékát hangsúlyozzák, de más szerzők további tapasztalataik révén az én- tudatosság előnyére hívták fel a fgyelmet, mely a szelf és a felállított sztenderdek közti megfelelésben érhető tetten. Ezzel szemben a szubjektívként tapasztalt szelf 108 esetében az egyén aktív résztvevője a történéseknek, például amikor ebédel, tévét néz vagy utazik. A szubjektív én-tudatosság esetében Duval és Wicklund szerint a létezés maga nem különíthető el egy különálló tárgyként a világban. A közösségi hálókon létrehozott proflok az objektív én-tudatosságot aktiváló információkat tartalmaznak, melyek az önértékelés hanyatlásához vezethetnek az OSA elméletéből kiindulva. 109 A Facebook és az önértékelés alakulása közötti negatív együtt járást feltételezők bizonyos hányada más elméletekre, de az OSA-elmélethez szorosan kapcsolódó magyarázatokra támaszkodnak. 5.1.2. Összehasonlító magatartás Az önértékelés alakulásában meghatározó szerep jut a társas összehasonlításnak. Azáltal, hogy másokhoz hasonlítjuk magunkat, felmérjük mind a másik fél, mind pedig saját adottságainkat, tudásunkat, jellemzőinket, és így elhelyezhetjük magun- kat egy – pozitív–negatív – tengely mentén. Noha az összehasonlítás önértékelé- sünkre tett hatása függ a hasonlított személy közelségétől és a fókuszba helyezett vonás, tulajdonság relevanciájától és fontosságától, egy előnytelen összehasonlítás sok esetben vezet nehezteléshez, irigykedéshez és az önértékelés csökkenéséhez. 110 Az identitásunk, ezáltal önértékelésünk meghatározását segítő társas összehason- lítás átszövi mindennapjainkat, de a közösségi oldalak nyújtotta lehetőségeknek hála 106 duval–WicKlund i. m. (103. lj.) 21. 107 Elisabeth C. Pinel – Jennifer K. Bosson: Turning Our Attention to Stigma: An Objective Self- Awareness Analysis of Stigma and Its Consequences. Basic and Applied Social Psychology 35 (2013). 55–63. 108 Jerald GreenBerg – Catherine MushaM: Avoiding and seeking self-focused attention. Journal of Re search in Personality 15 (1981). 191–200. 109 Amy L. GonZales – Jeffrey T. HancocK: Mirror, mirror on my Facebook wall: Effects of Exposure to Facebook on Self-Esteem. Cyberpsychology, Behavior, and Social Networking 14, 1–2. (2011). 110 sMith–MacKie i. m. (10. lj.) 2.