Page 288 - Kósa Éva – Médiaszocializáció
P. 288
286 Médiaszocializáció A Facebook használatára vonatkozó nemi különbségek a legtöbb esetben az el- várásokkal ellentétesen alakultak. Ezek alapján ugyanis azt vártuk, hogy a fatal felnőttkorban a nők több ismerőssel és képpel rendelkeznek, és több időt töltenek facebookozással naponta, mint a férfak. Ezzel szemben eredményeink szerint mind- két nem közel azonos számú ismerőssel és fényképpel rendelkezett és a Facebookon is közel ugyanannyi időt töltöttek naponta. Az eredmények alakulásának magyará- zatakor kiemeltük, hogy a férfak között több gimnazista tanuló is részt vett a vizs- gálatban. Ez a tény viszont tovább erősíti azokat a megállapításokat, melyek szerint az iskolai közeg és a kortársak szerepe igen erőteljes a magatartás és a szabadidős tevékenység alakulásában, ami esetünkben az aktívabb Facebook-használatban mu- tatkozott meg. Fontos eredménynek bizonyult ugyanakkor a Facebook-képek és azok típusának kifejezett fontossága mind a nők, mind a férfak önértékelésének alakulásában. Azok a vizsgálatban részt vevő felhasználók, akik Facebook-proflképükön önmagukat egy barátjukkal vagy szerelmi partnerükkel látták viszont, magasabb önértékelésről számoltak be, mint azok, akiknek proflképe tájképet vagy bármi más, önmagát nem bemutató képet ábrázolt. A statisztikai próba továbbá szignifkáns különbséget jelzett az önértékelésben az arckép típusú és az egyéb típusú proflképpel rendelkező sze- mélyek között is. Vagyis azok a személyek, akik arcukat látták profloldaluk néze- getése során proflképként, magasabb önértékelésről számoltak be, mint azok, akik- nek proflképe tájképet, mesefgurát vagy egyéb más képet jelenített meg. Mindezek alátámasztásául szolgálhatnak azoknak az elméleteknek, melyek a közösségi oldalak előnyeként tartják számon, hogy a felhasználók eleget tehetnek én-bemutatási szük- ségletüknek, gyakran úgy, hogy önmagukról olyan képet mutathatnak, amilyenek 137 lenni szeretnének, növelve ezzel önértékelésüket. Továbbá, hogy a Facebook lehe- 138 tőséget ad a valahova tartozás szükségletének kielégítésére is, ami létrejöhet pél- 139 dául annak kapcsán, hogy a személyek barátaikkal vagy szerelmi partnerükkel mu- tatkoznak képeiken, így önmaguk és a többi felhasználó előtt is egy fontos kapcsolat részesei lehetnek. A felállított összefüggés továbbá azt is megerősíteni látszik, hogy a Facebookra feltöltött fényképek közül a proflképek kifejezett jelen- tőséggel bírnak abban, hogy a személy a profloldal alapján miként érté keli énjét. 140 Összességében elmondható, hogy a hiperperszonális modell által jósolt tendencia érvényesült a vizsgálatban, vagyis a Facebook kedvező hatással bírhat az önértéke- lésre, míg az objektív én-tudatosság elmélete nem nyert alátámasztást. Sőt, a sze- mélyek a tükör előtt is, az „online” helyzethez hasonlóan, magas önértékelésről számoltak be. 137 nadKarni–hofMann i. m. (84. lj.) 15. 138 TucKer i. m. (17. lj.) 4. 139 PanKásZ–Nádasdy i. m. (87. lj.) 16. 140 VesZelsZKi i. m. (4. lj.) 1.