Page 29 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

Kósa Éva: A médiaszocializáció kezdetei 27 pontra is felhívják a fgyelmet). A serdülőkor elején már 13%, felnőttkorban a meg- kérdezettek negyede említi ezt a gazdasági haszonszerzési szempontot a televíziós realitás megítélésénél, de ezek az érvek soha nem játszanak olyan jelentős szerepet az ítéletek indoklása során, mint a televíziós tartalomnak a fzikai és társas világgal való komplexebb összehasonlítása (azaz annak mérlegelése, hogy az ábrázolt tar­ talom lehetséges­e, és a valószínű­e a valóságban) (lásd a 4. táblázatot). A tv működésének gazdasági indítékaira vonatkozó ismeretek kapcsán még egy fontos szempontot kell megemlíteni. A műsorkészítés és a haszonszerzés közti ösz- szefüggés felismerése ugyanis fontos következménnyel járhat a gyerekeknek a tv hitelességére (megbízhatóságára) vonatkozó értékeléseire. Annak felismerése, hogy az ábrázolás a nézettség vagy a hatás fokozása érdekében torzított is lehet, csak serdülő- vagy felnőttkorban jellemző, és főleg serdülőknél akár a médiaábrázolás hitelének teljes elutasításához vezethet. 33 3.6. A műsorok formai jellemzőinek jelentősége Hasonlóan a televíziós műsorok gyártására és a tv működésének gazdasági indíté- kaira vonatkozó ismeretekhez, a műsorok formai sajátosságai is szolgálhatnak tám- pontul a realitás megítélésénél. Az egyes műfajokon belüli műsorok, úgymint híradók, reklámok, krimik, vetélkedők stb. általában jellegzetes formai keretek között jelennek meg. (A híradókat általában jellegzetes szignálok vezetik be, a bemondók általában egy kameraállásból láthatók, a reklámblokkot szembeötlő és jól elkülönülő vizuális és hangingerek keretezik.) Ezek a formai jellemzők meglepően korán szerepet ját- szanak a gyerekek tévéértelmezésében, mivel vizuálisan és a hangingerekkel össze- kapcsolódva számos támpontot adnak a műsor azonosításához. A megfgyelések szerint 4–8 éves kor között közel megduplázódik azoknak a gyerekeknek a száma, akik formai támpontokat használnak a fantázia, illetve a realitás körébe sorolás ese- tén. Ezzel egyidejűleg a számításba vett formai elemek száma is fokozatosan nő. A rajzflmeket – melyek nagyon könnyen azonosítható formai jegyekkel rendelkeznek – az óvodások zöme fkciónak tekinti (kizárva annak lehetőségét, hogy az animáció is közölhet valóságos tartalmat). További életkorral járó változás annak fokozatos felismerése, hogy a televíziós realitás műsoronként más lehet. 11–12 éves korban majdnem minden gyerek (94%) úgy véli, hogy vannak műsorok, melyeknek jobban hisz (amelyeket reálisabbnak tart), míg a 8 éveseknek csak 75%-a, és az óvo dá soknak 44%-a tud ilyen különbséget tenni az egyes műsorok között (lásd a 2. áb rát). 33 Az ilyen típusú torzítást viszonylag hamar és könnyebben veszik észre a reklámokban, mondván: nem lehet egy fogkrémtől hirtelen hófehér a foguk, és a család sem attól lesz boldog, hogy a háziasszony egy bizonyos mártást önt a spagettire. De még a felnőttek is sokkal kevésbé vannak tudatában a torzí- tásoknak más műfajokban, például a szappanoperákban vagy hasonló sorozatokban.