Page 106 - Renee Hobbs, David Cooper Moore – A médiaműveltség felfedezése

104 A médiaműveltség felfedezése A gyerekek a felnőttek válaszai alapján lassanként megtanulják, mely témák he- lyénvalók és melyek nem helyénvalók az osztályteremben. Sajnálatos módon, mire középiskolások lesznek, egyes diákok már „túltanulják”, hogy mi helyénvaló és mi nem, minek következtében előfordulhat, hogy kivonják magukat a tanulási folyamat- ból, abban a meggyőződésben, hogy az iskolában semmi igazán érdekeset nem le- het megtárgyalni. Amint a kiragadott jelenet is mutatja, minden tanárnak magának kell eldöntenie, hogy mennyi és milyen típusú aktuális esemény és tömegkulturális utalás juthat be az osztályterembe. Ezek a döntések sokszor egy pillanat alatt szü- letnek, és valószínű, hogy a tanárok média- és technológiahasználatot illető mo- tivációi jelentős hatással vannak rájuk (amint azt a 2. fejezetben tárgyaltuk). Ez a téma valójában egyike a médiaműveltség Renee által megfogalmazott hét nagy vitájának: Hogyan reagáljanak a tanárok a gyerekek tömegmédia iránti, hírek és szórakozás, valamint tömegkultúra iránti érdeklődésére? Mikor foglalkozzunk a 10 gyerekek médiaismereteivel? Azokkal a valós és képzeletbeli világokkal, amelye- ket a tévét, flmeket, YouTube-videókat nézve és videojátékokat játszva megismer- nek? Mely témák esetében éljünk tereléssel és fgyelmen kívül hagyással? Természetesen valószínűleg lehetetlen olyan tanulási környezetet teremteni, amelyben minden helyénvaló – amelyben bármilyen téma vagy kérdés megvitatható. Az intellektuális kíváncsiság szellemiségének megteremtésére törekedve azonban a legtöbb oktató valójában megpróbál nyitott lenni arra, amit a diákok tudni akar- nak és tudniuk szükséges. Mivel a tanárok nem látják előre, hová lyukad ki egy-egy beszélgetés, az ilyen döntések az adott pillanat kontextusában születnek. Az elő- készített improvizáció villanásnyi pillanataiban a tanár tekintetbe veszi a gyerekek szükségleteit, a tanóra céljait, valamint saját motivációit és értékeit. A médiamű- veltség kiszámíthatatlan osztálytermi oktatása során történő manőverezés fontos képesség, melynek elsajátításához pedagógiai gyakorlat szükséges. Ha a tanárok vállalják a tudatos kockázatot, amit a tömegkultúra és a tömegmédia osztálytermi használata jelent, annak az lehet a jutalma, hogy segítségükkel a gye- rekek erős hangjuk révén értékes kapcsolatot tudnak teremteni az iskolán belüli tanulás és az iskolán kívüli életük között. Hogyan tegyünk fel kritikus kérdéseket? Assignment Media Literacy, Unit 1 http://mediaeducationlab.com/elementary-school-unit-1-asking-critical- questions Öt, 3–6. osztályos gyerekek oktatásához készült óraterv segíti a diákokat a cél, a célközönség, valamint a fgyelem felkeltésére és megtartására szolgáló technikák felismerésének elsajátításában – tévéreklámok, dokumentumflmek és fotók elemzésén keresztül.