Page 110 - Renee Hobbs, David Cooper Moore – A médiaműveltség felfedezése

108 A médiaműveltség felfedezése 3 A tömegkultúra iránti ellenszenv. Vannak tanárok, akik aktív ellenszenvvel vi- seltetnek a popzene, a valóságtelevízió és más, a tanítványaik által értékelt médiumok iránt. Gyakran nem tudják megállni, hogy elmondják a saját vélemé- nyüket a gyerekek által kedvelt médiáról, köztük a csacska-macskás YouTube- videókról, a Cartoon Network buta rajzflmjeiről, illetve a bárgyú reality-tehet- ségkutató műsorokról. 4 A tömegkultúrától való elidegenedés. Néhány tanár úgy érzi, hogy ha a tömeg- kultúrára fordul a szó, semmi valóban értékeset nem tud hozzátenni a beszélge- téshez. Sok tanár szakmaiatlannak tartja, hogy a tömegkultúráról beszéljen a tanítványaival, mert úgy érzi, hogy ez nem egyeztethető össze tanári szerepével és identitásával. 5 A szülők vagy felelős vezetők általi megtorlástól való félelem. Néhány tanár amiatt aggódik, hogy ha az osztálytermi beszéd a tömegkultúrára való utaláso- kat tartalmaz, akkor néhány gyerek esetleg félreértelmezi a tevékenység célját, és olyan értelmű tájékoztatást nyújt a szüleinek, amely reklamációhoz vezethet. Mi lesz, ha egy gyerek hazaérve így szól az apjához vagy az anyjához: „Mrs. Ez-és-ez azt mondta, hogy meg kell néznem A sötét lovag – Felemelkedést!” Ezen aggodalmak mindegyikének van némi alapja. Különösen az általános iskolai évfolyamok esetében igaz az, hogy a felnőtt tartalom, az erőszak, a szexualitás és a nyelvezet iránti érzékenység nemcsak a diákok jólléte szempontjából, de a taná- rok jólléte szempontjából is fontos. Ha egy tanár tananyagválasztása megütközést kelt a szülőkben vagy a felelős vezetőkben, akkor sérülhet a szakmai integritás. Ha a tanárok fgyelmen kívül hagyják a tömegkultúrát, ellenérzéssel viseltetnek iránta, illetve elidegenednek tőle, az nemcsak a tanári identitásukat, de saját em- beri identitásukat is tükrözheti. A diákoknak azonban szükségük van a felnőttekre ahhoz, hogy segítsenek ne- kik kifejezni a tömegmédia különféle formáira vonatkozó összetett érzéseiket, meg- győződéseiket és gondolataikat, valamint segítsenek nekik elgondolkodni ezekről. Amikor David egy szakmákat bemutató foglalkozás keretében a dokumentum- flmekről (olyan flmekről, amelyekben „valódi emberek” szerepelnek) beszélt egy philadelphiai iskola elsős osztályának, egy hatéves kisdiák sietett elmondani neki, hogy a kedvenc tévéműsora a Tinédzser anyukák, egy terhes középiskolás tinilá- nyok életéről szóló valóságshow. Ezért van olyannyira kritikus szerepe a kérdésfeltevési folyamatnak a tömeg- kultúra osztálytermi felhasználásában. Mint azt Dee példáján láttuk, a gyere- keknek természetesen bonyolult kérdéseik vannak az őket körülvevő celeb- és tömegkultúráról, a tanárok pedig felvállalhatják, hogy a tömegkultúrával való in- terakciókat éppúgy felhasználják, mint a világban előforduló más interakciókkal tennék. Nemcsak hogy ezek az interakciók hatással vannak a diákokra, de pozitív erőként maguk a tanárok is alakíthatják a diákok a médiáról való vélekedését és mindennapi médiahasználatát – amint azt a következő példánk is megvilágítja.