Page 118 - Renee Hobbs, David Cooper Moore – A médiaműveltség felfedezése

116 A médiaműveltség felfedezése hatjuk a gyerekeket azért, hogy megismételik vagy előadják azokat az üzeneteket, amelyeket a kortárs kultúrából kapnak. Az ilyen anyagoknak, a diákok általi zavarkeltésnek, valamint a tanulók által a médiavilágaikban lelt komplikált örömöknek a nyitott és őszinte kezelése azonban megköveteli a tanártól, hogy fogékony legyen a diákok médiaértelmezése iránt, valamint hogy hajlandó legyen az improvizációra. A tanárok tisztában vannak az- zal, hogy ha az óra nem a tervek szerint megy, vagy elromlik egy műszaki beren- dezés, akkor gyors döntéseket kell hozniuk – ugyanez áll arra is, ha a diákok vá- ratlanul vagy nemkívánatos módon reagálnak az osztálytermi oktatás tartalmára. A gyerekek általában örülnek a lehetőségnek, ha kérdéseket tehetnek fel, és őszinte és egyenes tájékoztatást kaphatnak a tömegkultúrát átszövő ismeretlen, bi- zarr vagy egyszerűen zavaros üzenetekkel kapcsolatban. Jesse Gainer műveltség- oktató leírt egy fura beszélgetést, amelyre közte és kilencéves lánya, Clara között került sor, amikor a kocsiban együtt énekelték a Black Eyed Peas egyik dalát, amelyben Fergie és will.i.am azt énekli: „Mit csinálsz azzal a sok cuccal? A sok cuccal a kufferedben?” Amikor Clara a „kuffer” szó jelentéséről kérdezte, apja őszintén elmondta neki, hogy az a nők fenekére utaló köznyelvi kifejezés. A gye- rek kérdése elindított egy beszélgetést a mainstream médiában előforduló rengeteg „buta” dologról. Ezt követően Clara egy olyan játékba kezdett a popzenével, mely- nek során átdolgozta kedvenc Avril Lavigne slágerének dalszövegét, felcserélve benne a nemi és hatalmi szerepeket, ezáltal megbontva a tündérmese-narratívát. 18 Az ilyen beszélgetések az iskolában is éppoly bonyolultak, szövevényesek és fontosak, mint otthon. Az iskolai könyvvásárhoz készítendő reklámhoz kutatást végezve Mr. Fitzgerald osztálya megnézett egy IKEA-reklámot, annak eredeti for- gatókönyvét is olvasva közben, hogy a gyerekek megismerkedjenek a tévéreklámok formális szabályaival. A reklám elég egyértelmű volt: két nő beszélget egy gard- róbszobáról úgy, ahogy autószerelők szoktak a kocsikról egy műhelyben. Az volt a burkolt üzenete, hogy az IKEA lehetővé teszi a nők számára, hogy éppúgy elme- rüljenek a gardróbrendezés „szubkultúrájában”, mint a férfak a kocsik és szerszá- mok világában. A foglalkozás célja az volt, hogy az osztály megvitassa a célközönséget, vala- mint azt, hogy milyen feltevésekkel élhettek a reklám készítői a célközönséget il- letően. Mit mond az IKEA a férfakról és a nőkről, és hogyan lehetne ezt másképp értelmezni, illetve kérdéseket feltenni a mondanivaló értékítéleteivel kapcsolat- ban? A diákok elolvasták volna a reklám eredeti történetét és szövegkönyvét, hogy megtudják, mik voltak a szerző szándékai az ötletelési fázisban. Megbeszélték volna, hogy a diákokban felmerült gondolatok megfelelnek-e a szerző eredeti szán- dékainak. Csakhogy Mr. Fitzgerald nem számolt a YouTube oldalsávfunkciójával, amely az eredeti videó végén „ajánlott videók”-at jelenít meg. A videók a nem helyénvaló