Page 119 - Renee Hobbs, David Cooper Moore – A médiaműveltség felfedezése

4. fejezet: Hogyan tegyünk fel kérdéseket a médiáról és a tömegkultúráról? 117 tartalmak széles skáláját felvonultatták. Egy IKEA GAY (IKEA HOMOKOS) című videó hatására a diákok féktelen vihogásban és kiabálásban törtek ki. Egy másik videó kétes képanyagot tartalmazott („Betiltott IKEA-reklám!”). Egy harmadik (IKEA HUNDSTOL, Dog high chair) pedig egyedülálló kihívást jelentett az ötö- dikes osztály rendjének fenntartása szempontjából – a videó képén egy abszurd helyzet, egy etetőszékben ülő sárga labrador volt látható. A gyerekek nem tudták megállni kuncogás nélkül. „Quiet” YouTube Ha találtunk egy YouTube-videót, amelyet használni szeretnénk, akkor egy- szerűen írjuk be a böngésző címsorába a „youtube” elé a „quiet” (nyugalom) szót. Ennek hatására magán a videón kívül minden más eltűnik az oldalról. Reklámok, hozzászólások és ajánlott videók nélkül nézhetjük meg a videót. Mr. Fitzgerald foglalkozása a fgyelemelterelő videók ellenére folytatódott. A ki- számíthatatlanság a tömegmédia és a tömegkultúra legnagyobb erőssége, ugyan- akkor ez jelenti a legnagyobb kihívást is az osztálytermi oktatásban. Ha a tanárok vállalják a kockázatot, annak egyaránt meglehetnek a maga kihívásai és eredmé- nyei az osztályteremben – ahogy Mr. Landis esetében is, amikor bemutatta tanít- ványainak a Facebookot, illetve amikor Rachel tárgyalta a hajléktalanság kérdését, Mr. Fitzgerald pedig megengedte a diákoknak, hogy vitás hírsztorikat hozzanak az osztályba (ahogy arról más fejezetekben szó esik). A jó tanárok példát adnak arról, hogyan kell a kulturális termékek széles köré- ről beszélni, másokat meghallgatni, illetve reakciókat megosztani. Nem félnek, tudva, hogy a felelős kommunikáció az égvilágon minden témában lehetséges. Donna Alvermann és kollégái szerint, ha a tanárok beviszik a tömegkultúrát az osztályterembe, akkor rugalmas szerepeket kell magukra ölteniük a következő te- rületeken: a saját tudásuk egyensúlyban tartása a gyerekek érdeklődésének és kedvteléseinek megismerésekor; a gyerekek segítése a tömegkultúra szövegeinek azonosításában és kritizálásában; hatalmi pozíció felvétele a gyerekek védelmében a kedvteléseik tiszteletben tartása, ugyanakkor a kedvteléseiket illető kérdések fel- tevése mellett. Ahogy az ebben a fejezetben szereplő tanárok esetében is láttuk, 19 nem létezik varázsszer a tömegkultúra osztálytermi használatának elsajátítására, csak annyi biztos, hogy tiszteleten és bizalmon alapuló osztálytermi kultúrát kell teremtenünk, amelyben megfelelő hangsúlyt kap a refektív gyakorlat.