Page 117 - Renee Hobbs, David Cooper Moore – A médiaműveltség felfedezése

4. fejezet: Hogyan tegyünk fel kérdéseket a médiáról és a tömegkultúráról? 115 Ijesztgetős videók – beszélgessünk róluk! A legtöbb 11 és 12 éves már látott „ijesztő labirintus” videót a YouTube-on. A legnépszerűbb videó több mint 45 millió megtekintésen van túl, és egy kisfú látható rajta, aki épp egy számítógépes játékot játszik, amikor hirtelen, vérfagyasztó sikollyal egy ijesztő arc ugrik elő a monitoron. A kérdés felvet egy etikai problémát: rendben lévő dolog megijeszteni valakit csak azért, hogy valaki más nevethessen az illetőn? Renee felépített egy foglalkozást, mely- nek keretében a 6. osztályos diákok megvizsgálhatják a YouTube ijesztgetős videóinak flmkészítői, alanyai és közönsége közötti bonyolult viszonyt. A fog- lalkozás online elérhető a www.powerfulvoicesforkids.com weboldalon. A tiltott gyümölcs örömének elismerése Ha megnyitjuk a zsilipet az osztályteremben a tömegkultúra és a tömegmédia előtt, az sok félreértéssel, frusztrációval és zűrzavarral járhat. Gyerekkorában Renee bizonyos tévéműsorokat a szomszédban nézett, mert otthon nem engedték meg neki. Davidnek pedig kedves emlékei vannak arról, amikor népszerű képre- gényeket rejtegetett a könyvek között a szobájában. A gyerekek médiavilága komplex hely, amit azért keresnek fel, hogy új identi- tást próbáljanak ki, ismeretlen – és néha tiltott – örömöknek hódoljanak, és olyan nyers élményeket szerezzenek a mediatizált világ révén, amelyek más környezet- ben gyakran nem helyénvalók. A médiatartalom szülői fgyelemmel kísérése még annál is nehezebb manapság, mint pár éve volt, mégpedig a szélessávú eszközeink folyton online mivoltából adódóan. Manapság sok gyerek rendelkezik hordozható eszközök által nyújtott állandó internet-hozzáféréssel, amelyet a szülőknek nehéz fgyelemmel kísérniük. Az a tény, hogy a tömegkultúra a katalizátora lehet annak, amit néhány tanár transzgresszív viselkedésnek (az elfogadott osztálytermi szabályok határait fesze- gető vagy átlépő viselkedésnek) tart, nem olyasmi, amit pusztán osztálytermi irá- nyítási technikákkal vagy szabályokkal elhessegethetnénk. A transzgresszivitás (akár nem helyénvaló médiatartalomból, akár az ilyen tar- talomra adott reakcióból ered) szorosan összefügg azzal, ami miatt néhány ked- venc médiafajtánkban örömünket leljük – például amikor „a rosszfúnak drukko- lunk”, kínos családi felvételeket vagy YouTube-videókat nézünk, vagy elvonulva más bűnös örömöknek hódolunk. Ésszerű gondolat, hogy ha transzgresszív médiának tesszük ki a diákokat, az elkerülhetetlenül transzgresszív viselkedéshez vezet a részükről. Nem hibáztat-