Page 154 - Renee Hobbs, David Cooper Moore – A médiaműveltség felfedezése

152 A médiaműveltség felfedezése dalszöveget. Más diákok a számítógépen, a GarageBand programmal a zenén dol- goztak. Megint mások félretolták a székeket az osztályban, és a tánckoreográfát próbálgatták. Az olyan szülők, oktatók és iskolai vezetők számára, akik azt várnák, hogy a tanulás csendes osztálytermekben folyjon, amelyekben a gyerekek az asz- taloknál ülnek, ez a fajta tanulási környezet enyhén szólva meglepő lehet. A kölcsönös tisztelet légkörének megteremtése A médiakészítés és -elemzés mélyen szociális tevékenység. Ebből kifolyólag sok példát láttunk a tisztelet, a kedvesség és a nagyvonalúság megnyilvánulására a gyerekek körében, ami tápot adott kreativitásuknak; megfgyeltünk azonban né- hány olyan tanulási helyzetet is, amelyben agresszió és galádság ütötte fel a fejét a gyerekek között, ami rontotta a tanulás és a diák-tanár kapcsolat minőségét. Voltak napok, amikor az osztálytermek forrni látszottak a szociális erő általi felülkerekedés és az azzal szembeni alulmaradás libikókáját hajszolók hevében – ez a gyerekek között és tanár-diák viszonylatban is megfgyelhető volt. Semmi két- ség azonban, hogy ez részben annak volt betudható, hogy a tanároknak nem volt tapasztalatuk a tiszteletteljes tanulási környezet megteremtésében. A kezdő tanáro- kat segítendő, támogatást és struktúrát nyújtottunk az osztálytermi irányítási prob- lémák kezeléséhez, amihez Doug Lemov Teach Like a Champion (Taníts, mint egy bajnok) című könyvét hívtuk segítségül. 22 Nuala, a PVK (Powerful Voices for Kids – Erős Gyerekhangok) program okta- tója attól tartott, hogy amiatt, hogy ötödik osztályos tanítványai néha agresszíven és galádul viselkednek, a tanárok esetleg majd kevesebbet várnak tőlük. Az egyik legnagyobb félelmem [az], hogy a tanárok, bizonyos tanárok, esetleg lemondanak róluk. Néha legszívesebben azt mondanám: „Nem viselkedhetsz így! Nem viselkedhetsz így, mert ha továbbra is így viselkedsz, akkor – attól félek – a tanárok esetleg lemondanak rólad, érted?” E tapasztalatok nyomán a következő kérdések merültek fel bennünk: – Milyen hatással lehet a médiaexpozíció a gyerekek arról alkotott, kialakulóban lévő fel- fogására, hogy mi a rossz és mi a jó, ha a szociális kapcsolatokra kerül a sor? Annak a fajta fájdalomokozásnak, illetve azoknak a hatalmi játszmáknak a hatását tükrözi ez a viselkedés, amelyek olyannyira jellemzőek a kortárs kultúrára, a szórakoztató kultúrát is beleértve – az American Idolban látott kreatív sértegetések, illetve a valóságshow-kban megjelenő hátbadöfés és kétszínű hazudozás normává válását? – Hogyan gondozzuk és ápoljuk azokat az értékeket, amelyek valóban számítanak – a bi- zalom, tisztelet, szívélyesség és gondoskodás légkörét teremtve meg egy olyan közösség- ben, amelyben az emberek osztoznak a célokban?