Page 153 - Renee Hobbs, David Cooper Moore – A médiaműveltség felfedezése
P. 153
5. fejezet: Médiakészítés 151 kat megosztani (egyesével), valamint hogyan kell az emberekre nézni, miközben azok beszélnek, nonverbális jelzéseket küldve a fgyelem és a megértés fokáról. Megtanultuk, hogy időbe telik, míg a gyerekek bizonyos fokú komolysággal tud- nak hozzáállni a médianézési tevékenységekhez, mivel már jóval azelőtt, hogy 5 éves korukban iskolába kerülnének, megtanulnak egyszerű szórakozásként tekin- teni a videónézésre – olyasmiként, amit az ember mulatságból csinál, nem a tanu- lás kedvéért. Amikor Val, a PVK (Powerful Voices for Kids – Erős Gyerekhangok) program oktatója médianézési és -megvitatási foglalkozást tartott a gyerekeknek a Steve Martin főszereplésével készült, Tucatjával olcsóbb című gyerekflm megtekintésé- vel, a gyerekeknek nehezükre esett elszakadni a történettől és folytatni a beszélge- tést. „Ne állítsd le a flmet!”, tiltakoztak, „Nézzük tovább!” – ami feszültséget szült az osztályteremben, amint Val hiába próbálta elérni a kérdéseivel, hogy a gyerekek értelmezzék a flmet. A gyerekek által megosztott kreatív gondolatok néha akaratlanul is osztálytermi irányítási problémákhoz vezetnek, amikor a tanárokat elbizonytalanítja a gyerekek egyedi – és néha kiszámíthatatlan – nézőpontja, akik saját üzeneteik megalkotása- kor személyes élettapasztalatokat és médiaélményeket gyúrnak egybe. Amikor Dee, a PVK (Powerful Voices for Kids – Erős Gyerekhangok) program oktatója a történetekben megjelenő hősökről, áldozatokról és gonosztevőkről be- szélgetett a gyerekekkel, megkérve őket, hogy találjanak ki karaktereket, második osztályos tanítványainak egyike a következőket mondta a karakteréről: Az én karakterem rossz, mert amikor még kislány volt, az emberek mindig kitoltak vele, neki pedig elege lett ebből. Nagyon rossz gyerekkora volt, amikor pedig felnőtt, akkor ami- att, hogy az emberek kiskorában gonoszkodtak vele, ő is gonosz volt másokkal, azokkal is, akiket nem is ismert. Ez a gyerek kétségkívül olyan karaktert teremtett, aki egyszerre volt gonosztevő és áldozat, Dee azonban nem tudta eldönteni, hogy hogyan is reagáljon a gyerek által mondottakra. Médiaélményei inspirálhatták a gyermeket, hogy ezzel az ötlet- tel álljon elő? Vagy személyes tapasztalatok? Amíg azon töprengett, hogyan is rea- gáljon, a többi gyerek reakcióinak zsivaja némi zavart okozott, és odalett a tanóra lendülete. Máskor az okoz problémát, hogy a gyerekek nincsenek hozzászokva a kreatív „térhez”, melyben a kreatív tevékenységek (például az ötletelés) bizonyos fajta ver- bális – és néha fzikai – játékossággal járnak. Például amikor David tanítványai saját popdalt írtak és készítettek, egyszerre akarták megalkotni a zenét, a szöveget és a táncot. Az osztályba belépő megfgyelő láthatott volna egy csapat diákot, akik a fehértáblánál állva a szárazon törölhető flctollat kapkodják ki egymás kezéből, miközben közösen írják és dolgozzák át a
   148   149   150   151   152   153   154   155   156   157   158