Page 167 - Renee Hobbs, David Cooper Moore – A médiaműveltség felfedezése

6. fejezet: Mindennek van szociális vonatkozása 165 A kitárulkozás ereje A kitárulkozás az a gyakorlat, melynek során saját vágyainkat, kívánságain- kat, reményeinket és félelmeinket feltárjuk egy másik ember előtt. „Mondd el a saját szavaiddal!” – mondjuk néha a kisgyerekeknek, amikor látjuk, hogy bonyolult érzelmeikkel küzdenek, mert azt szeretnénk, hogy összeszedjék magukban a kitárulkozáshoz szükséges bátorságot. Az iroda- lommal, a költészettel és a zenével való találkozás arra indíthatja a gyereke- ket, hogy elgondolkodjanak arról, milyen nagy bátorság is kell ahhoz, hogy valaki felhívja magára a fgyelmet azáltal, hogy szimbólumok segítségével megosztja a mondanivalóját. A kitárulkozás a szerzői lét alapvető dimenziója. Ami ennél is fontosabb: a kitárulkozás az, ami a szociális kapcsolatokat őszintévé és értékessé teszi. A nyelvi és műveltségbeli fejlődés szociális kontextusa A gyerekek műveltségi készségei nem vákuumban alakulnak ki, hanem az őket kö- rülvevő sajátos társadalmi világ specifkus dimenzióinak viszonylatában léteznek. A jelenkori társadalmi világra mély hatással vannak a médiához kapcsolódó élmé- nyek – a tévénézés, a könyvolvasás, a zenehallgatás, a videojátékozás és az inter- nethasználat. Műveltségszakértők rámutattak, hogy a műveltség két kulcseleme kapcsolódik a legszorosabban az olvasásértéshez. Ezek egyike a szóbeli nyelvi készség (hallás utáni szövegértés és szókincs). A kisgyermekekkel foglalkozó oktatók tudják, hogy a beszédnek központi szerepe van a műveltség kialakulásában. Különféle él mények (például a zene, az olvasási és művészeti tevékenységek, a természetben tett séták, a tanulmányi kirándulások, a közönségtalálkozók, a játékok és a drámajáték, va- lamint a különféle képernyőmédia-üzenetek) nyújtanak beszédtémát a gyerekek számára. Azáltal, hogy történeteket mesélnek, kérdéseket tesznek fel, véleményt nyilvánítanak, és elmondják azt, amit tudnak, a gyerekek fejlesztik a szóbeli nyelvi kompetenciáikat. A szójáték és a rímfaragás segít a gyerekeknek észrevenni a hang- betű kapcsolatok szabályszerűségeit. A beszéd abban is segít a gyerekeknek, hogy megfelelő képet alkothassanak a szociális interakció szabályairól, ideértve az aktív hallgatáshoz és a felváltva történő beszéléshez és hallgatáshoz kapcsolódó szoká- sokat is. A műveltség másik ilyen eleme az alfabetikus kód (betű-hang felismerés) és a szövegszerkezet (lapozás, balról jobbra olvasás, grafkai tervezési elrendezés, mon- dat- és bekezdésszerkezet) alapos ismeretét foglalja magában. Ezek az elemek azonban nem korlátozódnak a gyerekeknek a könyvek funkcióját illető ismereteire.