Page 172 - Renee Hobbs, David Cooper Moore – A médiaműveltség felfedezése

170 A médiaműveltség felfedezése Az is valószínűsíthető azonban, hogy az érvelés, valamint a gondolatok és a vélemények bizonyítékokkal való alátámasztása központi elemei a kritikai gondol- kodásnak, amely differenciáltan jelenik meg a gyerekkorban. 8 Ezek a kompetenciák általában dialogikus környezetben alakulnak ki, amelyben a gyerekeket ösztönzik a beszédre és mások meghallgatására, amelyben a gyerekek a nyelvet a gondolataik, következtetéseik és választásaik alátámasztására használ- ják. Jóllehet, a legtöbb diák képes az érvelési és argumentációs készség kifejleszté- sére, a gyerekeknek útmutatásra és támogató környezetre van szükségük, amely- ben értékelik és méltányolják az érvelést. A szülők és a tanárok egyaránt kritikus szerepet játszanak ezeknek a kompe- tenciáknak a kialakításában. A gyerekek érvelési és argumentációs készségének a mindennapi, családon belüli tevékenységekhez (például médiafogyasztás és tech- nológiahasználat) kapcsolódó használata kiaknázható az osztálytermi siker elő- segítése érdekében. Meggyőződésünk, hogy minden diák rendelkezik némi, a tö- 9 megmédiát illető olyan tudással és szakértelemmel, amely felhasználható annak a fajta aktív, elkötelezett és analitikus gondolkodásnak a stimulálására és aktiválá- sára, amelynek az iskolák szándéka szerint minden diáknál ki kellene alakulnia. Nézd meg jobban! Nagy-Britanniában a tanárok számos olyan forrásanyagot felhasználnak az oktatásban, amelyet a Brit Filmintézet dolgozott ki. A Look Again (Nézd meg jobban!) 3–11 éves gyerekeket oktató tanároknak készült azzal a céllal, hogy segítse őket a mozgóképmédia használatának és tanításának kiterjesztésé- ben és fejlesztésében. Az útmutató olyan alapvető tanítási technikákat mutat be, amelyek bármilyen típusú flm- és videószöveggel használhatók, például: Képkimerevítés A videó „szünet” gombja segítségével tegyük lehetővé az osztály számára, hogy egy rövid mozgóképszöveg minden egyes snittjét megvitassa, megvizs- gálva és megbeszélve a következőket: – Mit látnak a kimerevített képen, hogyan helyezkednek el a kép elemei a képen, milyen hatással van a megvilágítás és a szín a látottakra? – A kamera és a tárgyak közötti távolság, a kamera szöge, a kamera moz- gása egy-egy snitt alatt. – Hány snitt van, és hogyan épülnek fel gondolatok, információk, illetve be- nyomások az egymást követő snittekből?