Page 171 - Renee Hobbs, David Cooper Moore – A médiaműveltség felfedezése

6. fejezet: Mindennek van szociális vonatkozása 169 „Azért tetszik a Naruto, mert egy olyan fúról szól, aki követi az álmait, bármi történjék is. Sok benne az akció.” „Egy tinédzserről szól, aki rocksztár, és ez azt bizonyítja számomra, hogy egy gyerek is lehet híres és sztár. Ez volt az álma, és ha nehéz volt is, de elérte. Ez azt bizonyítja számom- ra, hogy ezt én is meg tudom csinálni.” „Vicces, és a rajzflmfgurák néha annyira buták tudnak lenni, máskor meg annyira gono- szak!” Arra a kérdésre válaszul, hogy miért tetszik neki a kedvenc videojátéka, két aktí- van gondolkodó gyerek a következő gondolatokat fogalmazta meg: „Csúcs a grafkája, irtó jók a karakterek, és menő szupertámadások vannak benne.” „Azért tetszik, mert olyan érzés, mintha igazából sportolnál.” Azt ecsetelve, hogy miért tetszik neki a kedvenc könnyűzenei száma, pár aktívan gondolkodó diák a következő válaszokkal rukkolt elő: „Tetszik a zenéje, tetszik a téma és a kórházi helyszín.” „Nem illetlen, egyáltalán nincs benne trágárság. Inkább olyan, mint egy gospel dal, nem mint egy rapszám.” A gyerekek ilyen típusú, magas színvonalú válaszaiból kiviláglik az aktív gondol- kodás; éles kontrasztot mutatnak az olyan gyerekek által adott válaszokkal, akik pusztán csak reagáltak, általában egy státuszcímkét vagy egyszerű érzelmi értéke- lést adva válaszul. Renee és Michael azt találta, hogy a kutatásukban részt vevő gyerekek közül sokan nem tanúsítottak aktív gondolkodást. Ezek a gyerekek arra a kérdésre, hogy miért tetszik nekik a kedvenc műsoruk, videojátékuk vagy zenéjük, általában annyit írtak válaszul, hogy „Mert szórakoztató”. Más válaszok azt ecse- telték, hogy milyen gyakran nézik, játsszák, illetve hallgatják az adott műsort, vi- deojátékot vagy zenét. Arra a kérdésre, hogy miért tetszenek nekik a különféle médiumok, sok gyerek csak ennyit válaszolt: „Mert ez a kedvencem.” „Mert menő.” „Mert ez a legjobb.” A kutatás megállapította, hogy a jól teljesítő 9, 10 és 11 évesek aktívabban gondol- kodnak a kedvenc médiumaikról, mint azok a diákok, akikről nem nyert megál- lapítást, hogy tehetségesek lennének. Ők kimerítőbb válaszokat adtak a televízió- műsorokra, videojátékokra és zenére vonatkozó kérdésekre. Természetesen az is lehetséges, hogy a tehetséges gyerekek egyszerűen jobban használták a nyelvet, és ezért tudtak gazdagabb képet festeni a médiapreferenciáikról.